Több mint 100 méteres sziklaréteg alatt épülnek azok a svájci magánszéfek, ahol a leggazdagabbak őrizhetik legértékesebb vagyontárgyaikat.
A Lungern falu közelében készülő föld alatti komplexum kifejezetten a világ legmódosabb rétegét célozza meg, akik itt helyezhetik biztonságba ritka műtárgyaikat, aranykészleteiket, klasszikus Ferrarijaikat vagy méregdrága boraikat.
A Brünig Mega Safe nevű projekten dolgozó cég mintegy húsz magánbarlangot hoz létre a természetes erődítménynek számító hegy gyomrában. A sziklafalakba vájt területeket 99 éves bérleti jogviszonnyal értékesítik, a legolcsóbb széfek ára pedig csaknem 1 millió svájci franknál, vagyis nagyjából 1,23 millió dollárnál kezdődik.
A beruházást vezető Thomas Gasser családi vállalkozása háromszáz alkalmazottat foglalkoztat, és már évtizedek óta bányászattal, valamint robbantási munkálatokkal foglalkozik. Az építkezés jól halad, így a hatalmas létesítmény már a következő évben megnyithatja kapuit – adta hírül a California Post.
Minden nagyon biztonságos
A komplexum védelmét a beruházók a Svájci Nemzeti Bank biztonsági szintjéhez hasonlítják. A tulajdonosok sem tudnak majd egyszerűen bevezetni a saját hegyi széfjükbe, hiszen a behajtás előtt szigorú ellenőrzéseken kell átesniük. „A klienseknek először át kell haladniuk egy speciális ellenőrző ponton, ahol ki kell szállniuk a járművükből, majd több olyan biztonsági vizsgálaton esnek át, amelyeket természetesen nem hozunk nyilvánosságra” – fogalmazott Thomas Gasser.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A leendő bejáratot még az újságíróknak sem mutatták meg. A helyiségek jogi státusza ugyanakkor rendkívül kedvező a vásárlók számára. „A projekt nagy előnye, hogy az ügyfél valódi tulajdonossá válik, saját helyrajzi számot kap az ingatlan-nyilvántartásban, sőt akár jelzálogot is bejegyeztethet az ingatlanra” – nyilatkozta a fejlesztő.
Az érintett föld alatti terület korábban sokkal nyitottabb célokat szolgált. Egykor a Cantina Caverna nevű étterem és rendezvényhelyszín működött itt, de helyet kapott benne egy lőtér, valamint az alagúttüzek szimulációjára használt tűzoltó-kiképző központ is.
A kistelepülés lakói megosztottan fogadták a beruházást. Egyesek nem értik, miért van szüksége a falunak egy milliárdosoknak szánt luxusbunkerre. „Olyan embereknek építenek valamit, akiknek már így is épp elég pénzük van” – panaszolta az egyik helyi lakos.
Mások viccesebben álltak a kérdéshez, mondván, már alig várják, hogy a bunker leendő tulajdonosainak Ferrarijait láthassák száguldani a környező alpesi utakon. Svájcban egyébként nem szokatlan az értéktárgyak hegyek mélyén történő tárolása, mivel az évek során több egykori katonai bunkert alakítottak át szigorúan őrzött adatközponttá és védett raktárrá.
A Presence Switzerland adatai alapján a svájci bankok mintegy 9,3 billió svájci franknyi vagyont kezeltek 2024-ben, amelynek nagyjából a fele külföldről származott. A lungerni projekt ezt a hagyományt emeli új szintre a növekvő globális bizonytalanság idején. A világ leggazdagabb emberei közül többen is hasonló óvóhelyekbe fektetnek, mint például Mark Zuckerberg, aki a hawaii birtokán építtetett föld alatti menedéket saját élelmiszer- és vízkészlettel.