A nyári klórozott víz korrodálta a titánt, emiatt sorra tönkrementek az SR–71 egyes elemei.
A világ egyik legismertebb felderítő repülőgépe, a Lockheed SR–71 Blackbird gyártása során váratlan problémába ütközött, amikor a nyáron készült alkatrészek néhány hét után meghibásodtak. A háttérben nem tervezési hiba vagy konstrukciós gyengeség állt, hanem a gyártáshoz használt víz klórtartalma.
Az Egyesült Államok légiereje számára fejlesztett, rendkívüli sebességéről ismert gép számos világrekordot állított fel, amelyek közül több máig érvényben van. A repülőgép különleges követelmények alapján készült, nem használhatott hagyományos sugárhajtómű-üzemanyagot, szerkezetének jelentős része pedig titánból épült fel. A stratégiai fontosságú fémből a CIA közvetítésével a Szovjetunióból is beszereztek nagy mennyiséget.
A titán megmunkálása akkoriban úttörő megoldásnak számított, ugyanakkor rendkívül érzékeny volt a szennyeződésekre. A szárnypaneleket savas kezelés után vízzel mosták le, majd hegesztették, a nyári hónapokban készült elemek azonban hat-hét héten belül romlásnak indultak. A télen gyártott alkatrészek ezzel szemben tartósnak bizonyultak.
A klór károsította a titánt
A SlashGear szerint a Skunk Works mérnökei végül rájöttek, hogy a kaliforniai Burbank vízművei a melegebb időszakban klórt adagoltak a vízhez az algásodás megelőzésére. Mivel az algák meleg környezetben szaporodnak, télen nem volt szükség ilyen kezelésre. A klór azonban károsította a titánt, ami a hegesztett panelek idő előtti gyengüléséhez vezetett.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A megoldás egyszerűnek bizonyult, a savas tisztítás utáni mosáshoz desztillált, szennyeződésmentes vízre álltak át. A gyártás során egy másik problémát is azonosítottak, amely szintén a titán korróziójához kapcsolódott. A kadmiumbevonatú csavarkulcsok apró maradványokat hagytak a csavarokon, ami meggyengítette azokat, így ezeket az eszközöket lecserélték.
A hibák jelentős mennyiségű titán és drága szerszám selejtezését eredményezték, ami növelte a költségeket és lassította a programot. A fejlesztés végül sikerrel zárult, a Blackbird szolgálatba állt, és gyakran éppen azt az országot figyelte a levegőből, amely a szerkezetéhez szükséges titán jelentős részét szállította.