A Lockheed Skunk Works részlege által a 60-as években kifejlesztett SR-71 Blackbird az Egyesült Államok valaha épített egyik legismertebb repülőgépe, amely számos rekordot döntött meg. A legendás stratégiai felderítőgép kisebb-nagyobb megszakításokkal 1990-ig állt az amerikai légierő szolgálatában. Ezt követően a NASA kötelékében repült egészen az 1999-es végleges nyugdíjazásáig, ma pedig már csak múzeumokban tekinthető meg.

Bár a Blackbird leginkább a rendkívüli sebességéről ismert, a gépet vezető pilótákról jóval kevesebb szó esik. Az SR-71 teljesen eltért a légierő többi repülőjétől, egyedi felépítése és képességei miatt pedig különleges felszerelést igényelt az üzemeltetése. A gépet irányító személyzet tagjai emiatt sokkal inkább hasonlítottak űrhajósokra, mint a korszak ikonikus vadászgépét, az F-4 Phantom II-t vezető társaikra.

A pilóták nem hagyományos repülőruhát viseltek, hanem speciális nyomásálló öltözetet hordtak, amely a technológia fejlődésével folyamatosan alakult. Az 1970-ben rendszeresített, David Clark által gyártott S1030-as modell például külsőre szinte megegyezett azzal az űrruhával, amit a NASA űrhajósai viseltek az űrrepülőgépek fedélzetén. A több rétegből álló öltözéket oxigéntömlőkkel, bőr repülőbakancsokkal és térd alatti zsebekkel is felszerelték – jelenti a SlashGear.

Önkéntes alapon kellett jelentkezniük a pilótáknak

A pilótáknak önkéntes alapon kellett jelentkezniük a szigorúan titkos programba, a kiválasztási folyamat pedig rendkívül összetett volt. A jelölteknek az űrhajósokéhoz hasonló orvosi vizsgálatokon, interjúkon és tesztrepüléseken kellett átesniük. A sikeres felvételi után is hosszú kiképzés várt rájuk, a küldetések előtt pedig speciális, fehérjedús étrendet kellett követniük egy kizárólag nekik és a hasonló ruhát viselő U-2 Dragon Lady pilótáknak fenntartott étkezdében.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A közvetlen repülési felkészülés szintén olyan eljárásokat követelt meg, amelyekkel más gépek pilótái nem találkoztak. A nyomásálló ruha számos rétege, köztük a kényelmi bélés és a hőszigetelő réteg miatt a felszerelés felöltése hosszú ellenőrzési folyamattal járt. A pilótáknak nehéz ejtőernyő-hevedert, bakancsot és hermetikusan záródó sisakot kellett viselniük, majd egy rövid orvosi vizsgálat után tiszta oxigént lélegeztek be a felszállás előtt.

Maga a repülőgép szintén alapos előkészítést igényelt, a hajtóművek beindítása előtt például fel kellett melegíteni az olaját. A repülés közben fellépő extrém hőség miatt a pilóták hordozható hűtőegységet vittek magukkal a túlmelegedés ellen. A küldetések hossza miatt vizeletgyűjtő eszközt is hordtak, az ételüket pedig a pilótafülke ablakához szorítva melegítették fel, mivel a súrlódás hatására a különleges kvarc szélvédő hőmérséklete repülés közben elérte a 304 Celsius-fokot.