Szakértők a spanyolországi hőhullámról: „Egy ilyen nyár 30 év múlva hidegnek fog számítani”
A meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőségesen meleg időszakok a jövőben egyre intenzívebbek és gyakoribbak lesznek, rámutatva, hogy az ilyen jelenségek száma az elmúlt évtizedben megduplázódott.
Fotó: Twitter/Joseph Masembe 
Spanyolországban az év első hőhulláma zajlik, amely a Baleár-szigetek és Kantábria kivételével szinte az egész félszigetet érinti: Andalúziában, a Guadalquivir-völgyben a nappali hőmérséklet elérte a 45 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok pedig 26 és 28 Celsius-fok között alakulnak az ország több részén.
Az emelkedő hőmérsékleti értékek három nappal azután jelentek meg, hogy az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértői testületének, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) a jelentése tudományosan bizonyította, hogy az emberi tevékenység „felmelegítette a légkört, az óceánokat és a szárazföldet”, és mélyreható változásokat idézett elő az éghajlatban, beleértve a hőmérséklet emelkedését és a szélsőséges időjárási jelenségek elszaporodását. Rubén del Campo, a spanyol nemzeti meteorológiai ügynökség, az Aemet szóvivője szerint Spanyolországban 10 év alatt megduplázódott a hőhullámok száma.
„Az emberi tevékenység növeli a hőhullámok gyakoriságát és intenzitását. Harminc év múlva egy ilyen nyár hidegnek fog számítani”
– mondta.
Az Aemet szerint a következő napokban a hőmérők 5 és 10 Celsius-fok közötti hőmérsékleti emelkedést fognak mutatni az évszak átlaga felett. Északkeleten és az ország déli felében egyes területeken 10 fokkal lesz magasabb a hőmérséklet az átlagnál. A szállópor jelenléte azonban, amely esernyőként működhet, és segíti a felhők kialakulását, megváltoztathatja az előrejelzéseket, bár mind a nappali, mind az éjszakai hőmérséklet „nagyon magas, szélsőséges és az év ezen időszakához képest szokatlan” lesz a félsziget nagy részén.
Ahhoz, hogy egy időjárási jelenséget hőhullámként definiáljanak, három kritériumnak kell megfelelnie: a nyáron általában előforduló maximális hőmérsékleteknél 5 százalékkal magasabb szélsőséges hőmérsékletnek kell lennie; a közel 800 spanyolországi hivatalos meteorológiai állomás legalább 10 százalékát kell érintenie, és legalább három napig kell tartania.
„Ebben az esetben tudjuk, hogy a jellemzők teljesülni fognak, ezért már most bejelenthetjük. Máskor csak utólag, az adatok elemzése után tudjuk meg, hogy hőhullámról volt szó”
– mondta Del Campo.
Az Aemet adatai szerint az ilyen típusú jelenségek száma mindössze 10 év alatt megduplázódott. Az 1980-as és a 2000-es évek között évtizedenként 10-12 hőhullám volt, azaz évente körülbelül egy. Az elmúlt évtizedben (2010-2020) ehhez képest 24 volt.
„A hőhullámok egy évtized alatt megduplázódtak, és tendenciaszerűen egyre gyakoribbak és intenzívebbek. Ugyanakkor a melegrekordok sokkal gyakoribbak, mint amilyenek az éghajlatváltozás nélkül lennének”
– tette hozzá Del Campo.
Dominic Royé klimatológus, a Santiago de Compostela Egyetem professzora, aki a spanyolországi hőhullámokat tanulmányozta, a jövőre vonatkozó előrejelzést készített, amelyet az Atmospheric Research című tudományos folyóirat legújabb számában tett közzé.
„Az 1971 és 2000 közötti három évtizedben a hőhullámok átlagosan évi 21 napot jelentettek Spanyolországban. Előrejelzéseink szerint 2050-re évente legalább 41 ilyen nap lesz, míg a legrosszabb forgatókönyv szerint 50 napot fogunk extrém hőségben tölteni”
– idézte Royét az El País.
Nieves Lorenzóval és Alejandro Díaz-Posóval együttműködve Royé hozzátette, hogy ha a 20. század utolsó 30 évében egy-egy hőhullám átlagosan a félsziget 16 százalékát érintette, úgy 2050-ben ez az arány 26-32 százalékra fog emelkedni. Royé úgy véli, hogy a jelenlegi spanyolországi hőhullám „kivételes”, mivel szokatlanul magas a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet, ugyanakkor a lakosság nagy százalékát érinti, és csak a kantábriai partvidék és Galícia mentesül ez alól.
„Utólag kell megnéznünk, hogyan mérjük fel a hőhullámot, mivel egyelőre ez csak egy előrejelzés, amely a valóságban változhat. Még nem tudni, hogy a Szaharából érkező por megakadályozza-e az összes napsugárzás bejutását, ami befolyásolná az előrejelzett maximális hőmérséklet elérését”
– mondta Royé.
