Sosem született annyira kevés gyermek, mint 2020-ban
Súlyos válságba került Norvégia, ugyanis a fertilitási ráta 1,48-ra esett vissza, ami azt jelenti, hogy egyetlen nőre mindössze 1,48 születendő gyermek jut.
Fotó: Unsplash 
2020-ban mindössze 53 ezer csecsemő jött világra a skandináv országban, ami 1,5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 8,8 ezerrel alacsonyabb a 2009-es adatokhoz képest.
A norvég statisztikai hivatal legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy 1,48-ra csökkent az országos termékenységi arányszám, míg a fővárosban, Oslóban ugyanez az érték csupán 1,38-nak bizonyult.
Ahhoz, hogy egy népességet hosszú távon fenn lehessen tartani, a fertilitási rátának legalább 2,1-2,4 között kellene mozognia, a norvég adatok azonban messze elmaradnak ettől, mint ahogyan az európai országok többségében is ugyanez a helyzet.
Az abortusszal kapcsolatos számadatok tekintetében a fertilitási mutatók még ennél is lesújtóbbak – 2020-ban összesen 11 081 terhességmegszakítást regisztráltak, ami a 2000-es statisztikákhoz viszonyítva majd 3 ezres javulásnak számít.
Ami még a fentebb említetteknél is sokkal drámaibb, hogy a koronavírus-járvány hatásait még nem lehet érezni. Ha a 2021-es mutatókat vennék, azzal jóval tragikusabb képet kaphatnak majd arról, miként alakulhat Norvégia jövője, már ami a születendő csecsemőket illeti.
A szakértők azt is megfigyelték, hogy a gyermekvállalás átlagéletkora jelentősen kitolódott, és egyre kevesebb 20-as és 30-as éveiben járó felnőtt dönt utódnemzés mellett, legtöbbjük a lehető legkésőbbre tolja ki ennek az időpontját, vagy inkább nem is merülnek bele a gyermekprojektbe.
