Egy genetikailag módosított sertésvese kilenc hónapig tartott életben egy embert az emberi szervátültetésig.
Történelmi mérföldkőhöz érkezett a szervátültetés orvostudománya, miután sikerült emberi vesét beültetni egy olyan betegbe, aki ezt megelőzően kilenc hónapon át egy genetikailag módosított sertésvesével élt. A 66 éves Tim Andrews az első olyan páciens a világon, akinél az állati szerv áthidaló megoldásként sikeresen fenntartotta az életfunkciókat a humán donororganizmus megérkezéséig.
A férfi szervezete a cukorbetegség és a magas vérnyomás következtében korábban teljesen feladta a küzdelmet, veséi leálltak, életét pedig csak a folyamatos és kimerítő dialíziskezelések tartották fenn. Andrews ritka vércsoportja miatt elhanyagolható eséllyel várt megfelelő emberi donorra, miközben fizikai állapota két szívroham után annyira leromlott, hogy járni is alig tudott.
Azonnal jelentkezett a kísérletre
Amikor értesült a Mass General Brigham kórház genetikai eljárásairól, azonnal jelentkezett a kísérletre. Úgy vélte, ha nincs esélye a túlélésre, legalább az emberiség javát szolgálja a részvételével.
A 2025. január 25-én végrehajtott műtétet követően a genetikailag módosított sertésvese a hét minden napján, éjjel-nappal szűrte a méreganyagokat a szervezetéből. A folyamatos működés jelentős javulást hozott a kezelések kimerítő ritmusához képest, így a beteg étvágya visszatért, izomtömeget épített, állapota pedig felkészültté vált egy későbbi beültetésre.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A beavatkozás legfontosabb tanulsága
A The Lancet szaklapban megjelent tanulmány szerint a beavatkozás legfontosabb tanulsága az volt, hogy az állati szerv jelenléte nem váltott ki immunológiai ellenállást a későbbi emberi szövettel szemben. A The Straits Times által is ismertetett kutatásban közreműködő eGenesis biotechnológiai vállalat vezérigazgatója, Mike Curtis elmondta, a vizsgálat elején még nem tudhatták biztosan, hogy a sertésvese használata nem jár-e negatív következményekkel egy későbbi humán transzplantációnál, ám az eredmények cáfolták a félelmeket.
A műtétet vezető Leonardo V. Riella rámutatott, a hosszas dialízis annyira megterheli a betegek szervezetét, hogy sokan azelőtt életüket vesztik vagy válik lehetetlenné a műtétjük, mielőtt sorra kerülnének a várólistán. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 90 ezer ember vár vesedonorra, miközben naponta átlagosan 11 beteg hal meg a megfelelő organikus szerv hiánya miatt.
Már volt hasonló beavatkozás
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság, az FDA különleges engedélyével eddig öt páciens kapott genetikailag módosított sertésvesét a Mass General Brigham központban. Közülük hárman több mint nyolc hónapig éltek az állati szervvel. Az első ilyen transzplantációt 2024 márciusában hajtották végre Rick Slaymanen, aki két hónappal a műtét után egy független szívbetegségben vesztette életét.
A szervátültetés úttörője, Muhammad Mohiuddin professzor kiemelte, meglepő gyorsasággal halad a fajok közötti transzplantáció fejlődése, hiszen korábban évtizedekig tartott a laboratóriumi kísérletek fázisa. A kutatásokat végző eGenesis 2027-ben egy 33 fős klinikai vizsgálatot indít, miközben a United Therapeutics Corp is megkezdte saját vesesorozatának tesztelését, emellett sertésszív-átültetési kísérleteket is előkészít.
Andrews esetében a sertésvesét kilenc hónap után el kellett távolítani, mivel a szerv ereiben vérrögök keletkeztek. A férfi rövid időre visszatért a dialízishez, majd 2026 januárjában megkapta a számára megfelelő emberi vesét.
Az áthidaló eljárásnak köszönhetően a beteg állapota jelentősen javult, jelenleg egy tóparti faházban él, ahol rendszeresen úszik, kajakozik és kerékpározik. „Korábban azt hittem, már csak hónapjaim vagy legfeljebb egy évem van hátra, annyira rosszul éreztem magam. A transzplantációk azonban teljesen megváltoztatták a szemléletemet, ma már képes vagyok megállni és megcsodálni az élet apró szépségeit” – nyilatkozta Tim Andrews.