Kínai és brit kutatók 3222, 9 és 14 év közötti serdülő adatait vizsgálta át, és három csoportra osztotta őket: a legrosszabb alvási szokásokkal rendelkezőkre (átlagosan 7 óra 10 perc éjszakánként), a legjobb alvási szokásokkal rendelkezőkre (7 óra 25 perc), illetve a kettő közöttiekre (7 óra 21 perc). Bár a tanulmányi eredmények tekintetében nem volt nagy különbség a csoportok között, a legjobban alvók észrevehetően jobban teljesítettek az olvasással, a problémamegoldással és a koncentrációval kapcsolatos teszteken a legkevesebbet alvókhoz képest – írják a beszámolóban.

„Annak ellenére, hogy az alvás mennyiségében a csoportok között viszonylag kicsi volt a különbség – alig több mint negyedóra a legjobb és legrosszabb alvók között –, mégis látható különbségek vannak az agy szerkezetében és aktivitásában, valamint abban, hogy mennyire jól teljesítettek a feladatokban” – magyarázta a Science Alertnek nyilatkozva Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem tudósa. Továbbá a szakember úgy véli: mindez rávilágít arra, mennyire fontos az alvás minősége ebben a kritikus életszakaszban.

A Cell Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányból kiderült, hogy az éjszakánként legtöbbet alvó fiatalok csoportjánál figyelték meg a legnagyobb agytérfogatot, a legalacsonyabb pulzust és a legmagasabb agyi konnektivitást a többi csoporthoz képest. A kutatók azon a véleményen vannak: aggasztó, hogy a fiatalok többsége a legrosszabb alvásadatokkal rendelkező csoportba tartozott: ez tette ki a résztvevők 39%-át. A középső csoportba a résztvevők 24%-a került, míg az alvás terén a legmagasabb pontszámot elért csoportba a gyerekek 37%-a esett bele.

A HVG a lapra hivatkozva hozzáfűzi: a kutatás ugyan nem elegendő az ok-okozati összefüggés bizonyítására az alvás és az agyműködés tekintetében, a csoportok közötti pedig nem voltak jelentős kognitív különbségek, de más hasonló tanulmányokkal együtt további bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a fiatalok agyát védheti az alvás, továbbá arra is, hogy minden perc számít.

---

Ám az is tény, hogy a mobiltelefontól, az internetezéstől és a közösségi médiától nagyon nehéz elszakadni, könnyen hosszadalmas pörgetés „áldozata” lehet az, aki nem elég tudatos. Hosszú távon pedig akár számos negatív hatása lehet. Ami érdekes, hogy ezzel a tinédzserek fele tisztában van, ugyanakkor a dolog pozitív oldalát (kreativitás megélése, kapcsolattartás a barátokkal) is látják.