Rusvai Miklós oszlatta sokak aggodalmát, jó híreket osztott meg a majomhimlőről
Koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború után újabb veszély szakadt rá a világ nyakára majomhimlő formájában.
Fotó: Rusvai Miklós víruskutató kaszál a Jászsági aratónap és birkapörköltfőző verseny aratóversenyén Jászapáti határában 2021. június 26-án.
MTI/Mészáros János 
Már tucatnyi országban megjelent a majomhimlő, amelytől ugyan nem kell annyira aggódni, mint a SARS-CoV-2-től, de nem árt elővigyázatosnak lenni. Belgium ezen az állásponton van a COVID-ból tanulva, már be is vezettek az új betegség ellen karantént a fertőzöttekre vonatkozóan.
Rusvai Miklós virológus az ATV Start című műsorában beszélt a betegségről, amelynek kapcsán elmondta, hogy messze nem olyan ragályos, mint a koronavírus, ugyanakkor ez is egy nagyon csúnya betegség, amely adott esetben halálos is lehet.
Rusvai szerint, ha százalékos arányban akarjuk kifejezni a halálozási rátát, akkor sok minden függ attól is, hogy melyik törzsről van szó. Mint mondta, vannak 10 százalékos, illetve egy százalékos halálozási rátával rendelkező változatok is:
„Szerencsére Európában úgy tűnik, hogy egyelőre az enyhébb változat terjed, tehát ennek olyan 1-3 százalékos a halálozási rátája”
Rusvai közölte, hogy akik megkapták a fekete himlő elleni védőoltást, azok 90 százalékban védettek a majomhimlő ellen is. Mint mondta, nagymértékben összefügg a mostani terjedés azzal, hogy a fekete himlő vakcinát már nem adják:
„Éppen ezért kezdett el most terjedni, és éppen ezért a fiatal korosztályban, mert a fekete himlő elleni vakcinázást Európában megszüntették. Magyarországon 1979-ben, más országokban a 80-as évek elején, de mindenesetre sehol a világon nem immunizálnak már”
Rusvai elárulta, hogy egy nagyobb szervezeti döntést igényel, hogy kötelezővé tegyék a fekete himlő elleni védőoltást, nemcsak a kormány részéről, ugyanis Magyarország nem rendelkezik a vakcinából stratégiai tartalékkal:
„Tehát van egy központi vakcinabank, ahol tárolnak megfelelő mennyiséget ebből, de ehhez össszeurópai döntésre van szükség. Sőt, én úgy gondolom, hogy a WHO vagy az ECDC – az Európai Járványügyi Hivatal – döntése kell ahhoz, hogy akár csak gócoltást engedélyezzenek, ha valahol nagyobb számban felüti a fejét a betegség”
Rusvai úgy véli, erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha már több száz megbetegedést fognak észlelni, jelenleg száz feletti esetszámnál járunk. Mint mondta, ezzel a betegséggel az a baj, hogy viszonylag hosszú a lappangási ideje, akár egy-két hétig is tarthat a tünetmentes fertőzési fázis.
