Egy korábban funkciótlannak hitt petefészek-szerkezet kulcsfontosságú szerepet játszhat a női termékenységben és a petefészek működésében.
A női szaporító szervrendszer egy rég elfeledett szerkezete kapott új megvilágítást a legújabb mikroszkópos és genetikai vizsgálatoknak köszönhetően. A petefészkek alatt húzódó, kanyargós szövetelemről egészen a közelmúltig azt feltételezték a kutatók, hogy semmilyen biológiai funkcióval nem rendelkezik.
A rete ovarii nevű szerkezetet először 1870-ben azonosították, ám mivel nem találták egyértelmű jelét a működésének, a tankönyvekből is törölték, és elcsökevényesedett szervmaradványnak tekintették. A szakemberek ezt követően több mint egy évszázadon át figyelmen kívül hagyták a jelenlétét, és kizárólag a petefészek már ismert részeire összpontosítottak.
A fordulatot Jennifer McKey fejlődésbiológus megfigyelése hozta el, aki egerek petefészkének teljes felvételeit tanulmányozva figyelt fel a patkó alakú formára. A kutató korábbi tudományos szakirodalmat áttanulmányozva azonosította a szervet a régen elfeledett rete ovariiként.
Fehérjékben gazdag folyadék
A Science News írása szerint a kutatók az eLife tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban arról számoltak be, hogy ez a szerkezet fehérjékben gazdag folyadékot juttat a petefészekbe egy csőszerű hálózaton keresztül. A mérésekhez olyan nagyméretű molekulákból álló folyadékot használtak, amely passzív módon nem tudna átszivárogni a szöveteken, így igazolták az aktív folyadékáramlást.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Egy 2024-ben megjelent elemzés során McKey és kollégái már kimutatták, hogy a rete ovarii szöveteiben számos gén aktivitása az ösztrogénszint emelkedésével párhuzamosan nő. A szerv többek között olyan fehérjéket választ ki, amelyek közvetlenül támogatják a petesejtek érését és a tüszők fenntartását.
Idegek és erek
A hálózatot bőségesen hálózzák be idegek és erek, ami arra utal, hogy a szerkezet képes érzékelni a szervezet hormonális jelzéseit. Dilara Anbarci, a Michigan-i Egyetem fejlődésbiológusa szerint a szerkezet leginkább egy antennához hasonlítható, amely a hormonok ingadozását követve finomhangolja a petefészek működését segítő fehérjék kibocsátását.
A felfedezést független szakértők is áttörésként értékelik, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kutatás még a kezdeti szakaszban jár. Serge Nef, a Genfi Egyetem fejlődésbiológusa rámutatott, hogy további kísérletekre van szükség annak megállapítására, miként befolyásolja a termékenységet a szerv hiánya vagy kikapcsolása, és hogy a folyamat pontosan ugyanígy működik-e az emberi szervezetben is.
„Még mindig rengeteg olyan részlet van a női anatómiában, amelyet nem értünk teljesen. Bízom benne, hogy ez az eredmény több kutatót ösztönöz majd a petefészek működésével kapcsolatos ismereteink újragondolására” – mondta Anbarci.