A hétfői rendkívüli ülés összehívását a Tisza-frakció kezdeményezte, az indítványt Bujdosó Andrea frakcióvezető nyújtotta be, miközben Magyar Péter korábban maga is azt kérte, hogy a parlament mielőbb dönthessen az ő mentelmi jogáról.

Az ügy előzménye, hogy szeptember 22-én Lajtár István, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettese indítványt tett Magyar Péter, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére. Az ügyészség közlése szerint Magyar Péter esetében lopás, Hankó Balázsnál hűtlen kezelés, Seszták Miklósnál pedig hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt merült fel a büntetőeljárás lehetősége. A Legfőbb Ügyészség hivatalos közleményei szerint a képviselőkkel szembeni büntetőeljárások lefolytatására a mentelmi jog felfüggesztését követően nyílhat lehetőség.

Magyar Péter ezt követően úgy reagált, hogy saját mentelmi jogának felfüggesztését kéri, és azt szeretné, ha az Országgyűlés nem halogatná a döntést. A miniszterelnök az ügy kapcsán azt mondta: „Szívesen lemondanék a mentelmi jogomról, de erre nincs lehetőségem, hiszen arról az Országgyűlésnek kell döntenie.” Ezt követően arról beszélt, hogy a kérelmek parlamenthez érkezése után rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi.

A mentelmi jog felfüggesztése

„Ezért kérni fogom, hogy a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelmek megérkezése után, haladéktalanul hívjuk össze az Országgyűlés rendkívüli ülését annak érdekében, hogy egy perccel se kelljen tovább várnunk arra, hogy Hankó Balázzsal és Seszták Miklóssal valóban magasabb fokozatba kapcsolhasson az Út a börtönbe program.” A miniszterelnök saját ügyét a 2024-es telefonos üggyel hozta összefüggésbe, amelyben korábban az Európai Parlament sem függesztette fel a mentelmi jogát.

A Hankó-ügy

Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként kezdeményezték. A Legfőbb Ügyészség korábbi tájékoztatása szerint a Nemzeti Kulturális Alap működésével összefüggésben a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát használták fel jogellenes cselekményre Hankó Balázs irányításával. Seszták Miklós ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség folytat nyomozást, a közlés szerint pedig a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a korábbi miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át közvetítőn keresztül egy, a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.

Magyar Péter a saját mentelmi ügyéről azt is kijelentette: „Ami a 2024-es telefonos ügyemet illeti, mellyel kapcsolatban az ügyészség rekordgyorsasággal nyomozott, szeretném elmondani, hogy ma sem tennék másképp.” Ezt követően azt állította, hogy szerinte a történtek során egy, a hatalom által felbérelt provokátor fiatal lányokat és fiúkat zaklatott egy nyilvános szórakozóhelyen, majd az akkori rendőri intézkedéssel kapcsolatban is megfogalmazta saját álláspontját.

A miniszterelnök a korábbi eseményekről azt mondta: „Ugyan már sokan nem emlékeznek az ügy minden részletére, de én nem felejtettem el, hogy azon az éjszakán az intézkedő rendőri vezetők nyilvánvalóan politikai utasításra, a helyszínre érkezésük után szinte azonnal 3-4 búvárt küldtek sötétben az áradó Dunába, hordalékok és farönkök közé, hogy próbáljanak védőfelszerelés és mindenféle segítség nélkül felkutatni egy állítólag a Dunában lévő telefont.” Magyar Péter emiatt feljelentést is tett, és elmondta, a nyomozás során az érintett rendőri vezetőknek arról kell majd beszámolniuk, történt-e miniszteri utasítás a búvárok kiküldésére.

Jön a döntés

A rendkívüli ülés összehívását végül a Tisza-frakció kezdeményezte, miután Magyar Péter szerdán közölte, hogy hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlést, hogy a parlament „azonnal dönthessen mindhárom ügyben a mentelmi jog felfüggesztéséről”. Bujdosó Andrea a kezdeményezést csütörtökön nyújtotta be a parlamentnek. A későbbi napirendi javaslat alapján azonban a rendkívüli ülés napirendje további személyi és mentelmi üggyel is bővült: a hétfői ülésen Gurzó Mária mentelmi jogáról, valamint a legfőbb ügyész személyéről is szavazhatnak.

A rendkívüli ülés 9 órakor kezdődik, és a napirendi javaslat szerint a képviselők több, az Országgyűlés döntését igénylő személyi és mentelmi kérdésben hozhatnak határozatot. A legfőbb ügyészi posztra Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt, a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya Elvi Ügyek Osztályának osztályvezető ügyészét jelölte. A jelölésről Magyar Péter korábban azt közölte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja a jelöltet, és arra kérte az államfőt, hogy nevezzen meg másik személyt.

A Sándor-palota kommunikációs igazgatósága erre úgy reagált: „a köztársasági elnök megtette javaslatát a legfőbb ügyész személyére, a döntés az Országgyűlés feladata és felelőssége.” A legfőbb ügyész megválasztásához az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a megbízatás pedig kilenc évre szól.

A hétfői parlamenti nap azonban ezzel még nem ér véget, ugyanis 13 órától a múlt héten megkezdett rendes ülés folytatódik. Az Országgyűlés honlapján szereplő napirend szerint a délutáni ülés Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik, ezt követően pedig a képviselők kérdéseket intézhetnek a kormány tagjaihoz, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját is. A parlamenti nap végén napirend utáni felszólalásokra kerülhet sor.

Liner/MTI