A kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok első részét.
A kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok első részét. Az első csomag középpontjában a Századvég áll, a dokumentumok pedig azt mutatják be, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, illetve milyen konstrukciókban kerülhetett közpénz a szervezethez.
A most közzétett anyagok célja, hogy a nyilvánosság számára is láthatóvá váljon, milyen döntéseket zárt el korábban az Orbán-kormány a nyilvánosság elől, és miként működött az elmúlt másfél évtizedben az a rendszer, amelyet a közlemény „állami közpénzszivattyúként” ír le.
A kormány közlése szerint első körben 13, közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntést hoznak nyilvánosságra, azonban a folyamat ezzel nem ér véget, hiszen összesen mintegy száz korábban minősített döntés bemutatását tervezik.
Rengeteg minden fog kiderülni
A kormányzati kommunikáció az MTI-vel közölte, a „háromezres kormányhatározatok” eredeti rendeltetése az volt, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerüljenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat ugyanakkor arra mutatott rá, hogy az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is alkalmazták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy a Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év valamennyi háromezres kormányhatározatát, és azokban az esetekben, amikor a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti a minősítést.
„A valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását” – szögezték le.
A Századvég állami finanszírozására
A mostani első csomag különösen a Századvég állami finanszírozására irányítja rá a figyelmet. A közlemény szerint az Orbán-kormányok ezekben a határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek, miközben ezekkel a döntésekkel összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra.
A nyilvánosságra hozott döntések között szerepel többek között médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint olyan reprezentatív közvélemény-kutatások megrendelése is, amelyek a teljes európai uniós lakosságra, illetve a balkáni országok lakosságára terjedtek ki.
Mindent meg fognak vizsgálni
Fontos ugyanakkor, hogy a kormányhatározatok önmagukban nem minősülnek szerződéseknek. Éppen ezért a Miniszterelnökség a határozatok felülvizsgálatával párhuzamosan a már megkötött szerződések teljesítésigazolásait is áttekinti annak megállapítása érdekében, hogy a közpénzek gondos kezelése minden esetben megvalósult-e.
A kormány emellett a szerződések alapján elkészült tanulmányokat és elemzéseket is vizsgálja, annak érdekében, hogy kiderüljön, fennáll-e büntetőjogi vagy egyéb felelősség.
A kormányzati kommunikáció szerint a dokumentumok nyilvánosságra hozatala egy újabb lépés annak feltárásában, hogy miként működött az Orbán-rendszer, vagyis milyen döntésekkel, milyen szereplőknek és milyen célokra juttattak közpénzt úgy, hogy annak részleteit évekre vagy akár évtizedekre elzárták a magyar emberek elől.
Az Orbán-kormány bűnei
A Századvéggel kapcsolatos első csomag kapcsán azt közölték, hogy a 2010 utáni kormányok alatt a szervezet szerepe és állami finanszírozása látványosan növekedett. A csoport közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az államnak, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott.
A közlemény megfogalmazása szerint „A Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává.”
A most nyilvánosságra hozott, korábban minősített háromezres kormányhatározatok első csomagja ennek a működésébe is betekintést enged, hiszen megmutatja, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, illetve milyen konstrukciókban kerülhetett közpénz a Századvéghez. A dokumentumok ezáltal az eddig ismert kifizetések mögött álló döntési mechanizmus egy részét is láthatóvá teszik.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok a kormány tájékoztatása szerint a kormany.hu/titkositott-kormanyhatarozatok oldalon érhetők el.
Liner/MTI