A klímaváltozás miatt a hőséghullámok nemcsak egyre gyakoribbak és intenzívebbek, hanem hosszabb ideig is tartanak.
A klímaváltozás következtében a hőséghullámok nemcsak egyre gyakrabbá és intenzívebbé válnak, hanem lényegesen hosszabb ideig is tartanak. Európa egyes részein az idei nyáron már az ötödik hőhullám pusztít, amelyet súlyos aszály, erdőtüzek és egymást követő hőmérsékleti rekordok kísérnek.
A Meteorológiai Világszervezet klímainformációs vezetője szerint a szélsőséges meleg napjainkban már jóval nagyobb területeket érint, mint a múlt hidegebb időszakaiban. A felmelegedő kontinens légköri folyamatairól a The Straits Times számolt be róla, tisztázva a tartós magas nyomású rendszerek szerepét.
Ezek a magas nyomású zónák maguk alá zárják a meleg levegőt, miközben csökkentik a felhőzetet és megakadályozzák a hűvösebb légtömegek érkezését. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a forróság akár heteken keresztül is halmozódjon egy-egy nagyobb régió felett.
A trópusi Csendes-óceán
A trópusi Csendes-óceán jelenlegi semleges állapota miatt az El Niño éghajlati jelenség idén nem járult hozzá az európai felmelegedéshez. Bár az 1976-os év júniusában a mostanihoz nagyon hasonló légnyomási mintázat alakult ki, a globális felmelegedés évtizedei miatt a következmények ma már sokkal súlyosabbak.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„Az 1976-os kép néhány elszigetelt, átlag feletti hőmérsékletű területet mutatott egy sokkal hidegebb világban” – mondta John Kennedy. A szakértő szavai alapján napjainkra ez a helyzet teljesen megfordult, hiszen jelenleg a Föld túlnyomó részén az átlagosnál magasabb értékeket mérnek.
A szárazföldi forróságot a Földközi-tenger és az európai tengerpartok mentén tapasztalható tengeri hőséghullámok, valamint a kiszáradt talaj tovább növelik. A nedvességét vesztett föld ugyanis sokkal gyorsabban felmelegszik, emiatt a különféle tényezők együttesen hozzák létre a jelenlegi rekordhőséget.