A magyar gazdaság beindult – jelentette be Kapitány István, aki szerint a kedvező változás már több fontos gazdasági mutatóban is egyértelműen tetten érhető.
A gazdasági és energetikai miniszter a korábbi időszak adataival vetette össze a jelenlegi helyzetet, és olyan számokat sorolt, amelyek szerinte a növekedés, a fogyasztás, az ipari termelés és a bizalom javulását mutatják.
„A magyar gazdaság beindult. És ennek már a számokban is egyértelmű jelei vannak” – fogalmazott Kapitány István. A miniszter szerint érdemes összehasonlítani, honnan indult a magyar gazdaság, és hol tart most. Mint írta, az idei második negyedévben 1,6 százalékkal nőtt a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest, miközben 2023 második negyedévében a bruttó nemzeti össztermék még 2,3 százalékkal zsugorodott.
A miniszter a költségvetés helyzetét is a változás fontos jeleként emelte ki. Állítása szerint az előző kormány idén áprilisig elköltötte a 2026-os költségvetés 91 százalékát, miközben a TISZA-kormány ennél felelősebb költségvetési politikát folytat. Ennek egyik példájaként azt hozta fel, hogy júniusban a büdzsé 424 milliárd forintos többlettel zárt.
Az infláció alakulása
Kapitány István nyilatkozatában az infláció alakulását is a gazdasági fordulat egyik fontos elemének nevezte. „Az infláció júniusra 1,7 százalékra csökkent. Érdemes felidézni, honnan jöttünk: 2023-ban ugyanekkor 20 százalékot meghaladó éves inflációt kellett elszenvednie az országnak” – írta.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A fogyasztásban szintén jelentős változást lát a miniszter. Miközben 2023 második negyedévében éves összevetésben még 11 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi fogyasztás, az idei második negyedévben már 3,8 százalékos növekedést lehetett mérni. „A családok újra mernek vásárolni” – fogalmazott.
Az ipari termelés kapcsán ugyancsak fordulatról beszélt, hiszen állítása szerint 2023 második negyedévében éves alapon mintegy 5,3 százalékkal csökkent az ipari termelés, idén viszont a második negyedévben már 3,5 százalékkal nőtt. Kapitány István szerint azonban talán még ennél is fontosabb, hogy „visszatér a bizalom”.
Beszédesek a számok
A gazdasági és energetikai miniszter a GKI bizalmi mutatóit is megemlítette: közlése szerint a GKI lakossági bizalmi indexe tavaly júniushoz képest 32 ponttal javult, az üzleti bizalmi index pedig ugyanezen időszak alatt 4,4 ponttal emelkedett. A pénzpiacok változására is kitért, és azt írta, hogy 2023 és 2025 között az euró árfolyama körülbelül a 370–400 forintos sávban mozgott, 2026 júniusának végére azonban 355 forint környékére erősödött a forint az euróval szemben.
Az államadósság kamatterheinek alakulásáról szólva Kapitány István azt közölte, hogy 2026 júniusának végére egy év alatt közel megfeleződtek a kamatterhek: 2323 milliárd forintról 1288 milliárd forintra csökkentek.
„Nem történt gazdasági csoda. A magyarok és a vállalatok jobban kezdtek bízni a gazdaságpolitikában” – jelentette ki. Szerinte amennyiben egy vállalkozás azt látja, hogy a kormány nem kapkod, nem írja át folyamatosan a szabályokat, és nem avatkozik bele egyik napról a másikra a piac működésébe, akkor a vállalkozás mer tervezni, ami beruházásokhoz, fejlesztésekhez és munkahelyteremtéshez vezethet. „Ennyire sokat számít a stabil és kiszámítható környezet” – fogalmazott, majd hozzátette: „Ugyanez igaz a családokra is.” – jelentette a Facebook-oldalán.
Az emberek biztonságban érzik magukat
Kapitány István szerint ha az emberek biztonságban érzik magukat, bátrabban terveznek a jövővel, és ez a fogyasztási döntéseikben is megjelenhet. „Ha az emberek biztonságban érzik magukat, nem kell minden nap háborús plakátokat nézniük, és nem ömlik rájuk folyamatosan a félelemkeltő propaganda a közmédiából, akkor bátrabban terveznek a jövővel. Mernek vásárolni, felújítani, utazni, nagyobb döntéseket meghozni.”
A miniszter szerint ezek „egyszerű gazdasági törvényszerűségek”, amelyekkel szerinte az előző kormány gazdaságpolitikája éveken keresztül nem számolt megfelelően. „Mi értjük a piacot és ezért más politikát folytatunk” – írta.
A gazdaságpolitika alapelvei között a feszes állami gazdálkodást és a korrupcióval szembeni fellépést emelte ki. „Feszes és felelős állami gazdálkodást vezettünk be. Nincs olyan állami pénz, amely ne a magyar emberek érdekét szolgálná.” Ezt követően úgy fogalmazott: „Zéró toleranciát alkalmazunk a korrupcióval szemben.”
Kapitány István szerint emellett az államnak az emberekkel és a vállalkozásokkal való kapcsolatát is a kölcsönös bizalomra kell építeni. „Nem alávetett szereplőként kezeljük őket, hanem partnerként”
Nagy az összefogás
A gazdasági és energetikai miniszter az energiakrízist is példaként hozta fel arra, hogy szerinte milyen eredményeket lehet elérni együttműködéssel. Közlése szerint amikor nemzeti összefogást kértek, a lakosság 84 százaléka tudatosan átszervezte energiafogyasztását, emellett pedig több mint ezer vállalat önként vállalta, hogy a kritikus időszakokról más időszakokra helyezi át energiafelhasználása, illetve termelése egy részét.
„Nem kényszerrel értük ezt el. Hanem együttműködéssel és bizalommal” – hangsúlyozta Kapitány István, aki szerint ugyanez a szemlélet jelenik meg a gazdaságpolitika alakításában is.
A miniszter ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy egyetlen kedvező negyedév vagy néhány jó havi adat önmagában még nem ad okot arra, hogy hátradőljenek. „Egyetlen jó negyedévtől vagy néhány kedvező havi adattól természetesen még nem lehet hátradőlni. Rengeteg munka áll előttünk.”
Szerinte ugyanakkor az adatok iránya egyértelmű: „De a számok iránya világos: nő a gazdaság, bővül a fogyasztás és az ipari termelés. Csökken az infláció, erősödik a forint, javul a költségvetés helyzete, mérséklődnek az államadósság kamatterhei, és mindenekelőtt visszatér a lakosság és a vállalkozások bizalma.”
Kapitány István végül azt írta, hogy szerinte a magyar emberek és a piaci szereplők értik, mit képvisel a TISZA-kormány a gazdaságban: „kiszámíthatóságot, tisztességes versenyt, korrupciómentes államot és partneri együttműködést.” A gazdasági és energetikai miniszter zárásként úgy fogalmazott: „A gazdaság beindult és ez az alapja annak, hogy tartós növekedést és biztos megélhetést teremtsünk mindenki számára.”