Az óceánok globális átlagos felszíni hőmérséklete júniusban 20,98 Celsius-fokra emelkedett, ami minden korábbi júniusi értéket meghaladott. A Copernicus Tengeri Szolgálat adatai szerint ezzel megdőlt a 2023-as és a 2024-es rekord is.

A friss adat egy fél éve tartó, rendkívüli meleg időszakot zár le. Az év első hat hónapjában az átlagos tengeri felszíni hőmérséklet 20,04 Celsius-fok volt, ami alig marad el a 2024 azonos időszakában mért csúcstól.

A Straits Times azt írja, a szakemberek szerint az erősödő El Nino tovább fokozhatja a felmelegedést az idei évben és jövőre is. Carlo Buontempo, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója úgy fogalmazott, hogy „a jelenlegi állapot egy új szakasz kezdetét jelezheti, amely ismét ismeretlen területre vezet”.

„Ilyen magas óceáni hőmérsékletek mellett, az El Nino közeledtével nagy valószínűséggel újabb rekordok dőlhetnek meg a következő hónapokban” – mondta.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Simon Van Gennip, a Copernicus Tengeri Szolgálat vezető oceanográfusa egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy „az El Nino évének kezdetével arra számíthatunk, hogy 2026 a valaha mért legmelegebb évek közé kerül”.

„Ebben szerepet játszik az El Nino, ugyanakkor az is, hogy továbbra is jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a légkörbe” – tette hozzá. Az El Nino a Csendes-óceán egyes térségeiben szokatlanul meleg vízhőmérséklettel jár, ami több hőt ad át a légkörnek, és világszerte befolyásolja a szél-, felhő- és csapadékmintázatot. Emiatt nőhet az olyan szélsőségek kockázata, mint a perui áradások, az afrikai aszályok vagy az ausztráliai erdőtüzek.

A melegebb tengerek

Az ENSZ egyik júniusi tudományos jelentése már arra figyelmeztetett, hogy a világtengerek egyre súlyosbodó válságban vannak, mivel a víz melegedése és a tengerszint-emelkedés üteme gyorsul. Az óceánok a többlethő mintegy 90 százalékát nyelik el, amely az emberi eredetű, például szén-dioxid-kibocsátásból származik.

A melegebb tengerek több nedvességet juttatnak a légkörbe, ami táplálhatja a trópusi ciklonokat és a heves esőzéseket. A felmelegedés közvetlenül is emeli a tengerszintet, mivel a víz hőtágulással növeli térfogatát, miközben a hosszan tartó tengeri hőhullámok a korallzátonyok kifehéredéséhez és pusztulásához vezethetnek.

Az idei első félévben a világ óceánjainak mintegy 82 százalékát érintették tengeri hőhullámok, ami a második legnagyobb kiterjedés a 2024-es év után. Ezek az elhúzódó, szokatlanul magas vízhőmérséklettel járó időszakok az élővilágra is végzetes hatással lehetnek.

A Földközi-tengerben júniusban 24,3 Celsius-fokos átlagot mértek, ami új rekordot jelent, meghaladva a 2023-as és 2025-ös csúcsot. Az év első hat hónapjában a medence 98 százalékát érintették tengeri hőhullámok.

A trópusi Csendes-óceánon szintén történelmi csúcs született júniusban 27,26 Celsius-fokkal. A térség január és június között beállította a 2016-os rekordot, a legerősebb és legkitartóbb melegedést a nyugati egyenlítői Csendes-óceánon, valamint Peru és Kalifornia partjai mentén regisztrálták.