Soha nem volt még ilyen forró június Nyugat-Európában, mint idén, amikor az átlaghőmérséklet 20,74 Celsius-fokra emelkedett, több mint három fokkal meghaladva az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát. Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata szerint ezzel megdőlt a 2025 júniusában felállított korábbi rekord.

A jelentés közlésekor újabb hőhullám sújtja a kontinenst, miután júniusban is rendkívüli meleg tombolt, májusban pedig szokatlanul korai forróság érkezett. Európa egészét és globális szinten is ez lett a második legmelegebb június a mérések történetében.

A globális átlaghőmérséklet júniusban 1,39 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti, 1850 és 1900 közötti időszak becsült átlagát. A világtengerek szintén rekordmeleg júniust zártak, miközben a Csendes-óceán trópusi térségében erősödő El Nino jelenség tovább fokozza a felmelegedést.

Fordulóponthoz érkeztünk

Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ stratégiai klímavezetője szerint a hőhullámok gyakoribbá és erőteljesebbé válnak. „Egy melegebb világban több hőhullámra számíthatunk. Ezek intenzívebbek lesznek, tovább tartanak majd, és nagyobb földrajzi területeket érintenek” – mondta az AFP-nek.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Hozzátette, fordulóponthoz érkeztünk. „A klímaváltozás már nem egy távoli, statisztikai probléma, amelyről jelentésekben olvasunk, hanem a mindennapokat megzavaró, jelen idejű valóság.” Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, amit a légköri áramlások változása is erősít. Júniusban egy úgynevezett hőkupola alakult ki, amely magasnyomású rendszerként mintegy fedőként zárta le a forró levegőt, több országban is abszolút és havi hőmérsékleti rekordokat eredményezve – jelentette a Straits Times.

A hőhullámhoz több ezer halálesetet kötöttek, főként Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban. Az AFP elemzése szerint június 15. és 30. között az európaiak több mint kétharmada, mintegy 410 millió ember élt át 35 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletet.

Súlyos következményei lettek

A Copernicus szerint a júniusi forróság „súlyos egészségügyi következményekhez, köztük hőhöz köthető halálesetekhez járult hozzá”. Burgess arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendkívül magas páratartalom tovább súlyosbította a helyzetet. „A levegő extrém nedves volt, emiatt éjszaka sem kaptunk enyhülést. Több egymást követő trópusi éjszakát is átéltünk.”

A Földközi-tenger térségében rekordot döntő tengeri hőhullám alakult ki, az Atlanti-óceán európai partvidékét szintén meleg periódusok sújtották, ami az ökoszisztémákat is veszélyezteti. „Amikor a tenger meleg, éjszaka sincs hűsítő hatás, nem érkezik friss levegő az óceán felől, elmarad a tengeri szellő” – mondta.

Kelet-Európában a száraz időjárás növelte az aszálykockázatot, az Ibériai-félszigeten és Dél-Franciaországban pedig hozzájárult az erdőtüzek kialakulásához. A World Weather Attribution nevű kutatóhálózat júniusban úgy értékelte, hogy az idei európai hőhullám a valaha mért legsúlyosabb volt a vizsgált térség háromnapos csúcshőmérsékleti előrejelzései alapján.

A kutatók szerint egy ilyen esemény a klímaváltozás hatása nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna, a 2003 júniusi hasonló hőhullám pedig mintegy két fokkal hűvösebb volt. Burgess hangsúlyozta, hogy Európának alkalmazkodási tervekre van szüksége. „Európa számos lenyűgöző épülete több száz éve épült, csakhogy az a klíma már nem létezik.”

Úgy véli, a világnak a lehető leghamarabb el kell érnie a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó nettó zéró kibocsátást. „A hőhullámok annál súlyosabbá válnak, minél több fosszilis eredetű kibocsátást juttatunk a légkörbe.”