A koponyacsontban felfedezett rejtett immunszerkezetek gyors védelmet nyújthatnak az agydaganattal szemben a kutatók szerint.
A koponyacsont velőállományában korábban ismeretlen, a nyirokcsomókhoz hasonló immunszerkezeteket azonosítottak a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói egereken végzett kísérletekben. Ezek a helyi védelmi központok az agy közvetlen közelében helyezkednek el, és képesek azonnal reagálni a daganatos sejtek megjelenésére, mielőtt a távolabbi nyirokcsomók egyáltalán jelzést kapnának a veszélyről.
A szakemberek emberi koponyacsont-mintákban is hasonló immunsejtek jelenlétére bukkantak, ami arra utal, hogy ez a védelmi mechanizmus nem csupán a rágcsálók sajátossága. A Nature című szaklapban publikált tanulmány az első, amely ilyen jellegű immunológiai gócokat mutatott ki a csontszövet belsejében.
A tudományos közösség korábban úgy vélte, hogy az agy teljesen el van zárva az immunrendszertől, az utóbbi évek felfedezései azonban alapjaiban írták felül ezt az elképzelést. A ScienceDaily szerint a Jonathan Kipnis professzor által vezetett laboratórium korábban már azonosított nyirokereket az agyat borító kemény agyhártyában, valamint apró csatornákat is talált, amelyek közvetlen összeköttetést biztosítanak a koponyacsont, az agyhártya és az agyszövet között.
Alapos kutatást végeztek
Az új kutatás során a szakemberek nyomon követték a fehérjék mozgását, amelyek ezeken a csatornákon keresztül jutottak el az agyból a koponyacsontvelőbe. Egészséges csontvelőben a nyirokcsomókra hasonlító, rendezett struktúrákat találtak, amelyekben a T-sejtek segítik az ellenanyagokat termelő B-sejtek működését.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„Korábban soha nem láttunk még ilyen struktúrákat egészséges csontvelőben. Ez egy izgalmas felfedezés, amely arra mutat rá, hogy a komplex felépítésű agy védelméhez sajátos, specializálódott immunszerkezetekre van szükség” – mondta Jang Hyun Park, a tanulmány első szerzője.
„Ez a tanulmány rámutat arra, hogy a koponyacsontvelő jóval több egy egyszerű szerkezeti váznál, hiszen a kifejezetten agyi immunválaszokért felelős, eddig ismeretlen központoknak ad otthont. A helyi immunológiai fészek feltárása megváltoztatja a neuroimmunológiai kölcsönhatásokról alkotott képünket, és új utakat nyit az agydaganatok, valamint más idegrendszeri betegségek kezelésében” – fogalmazott Jonathan Kipnis, a kutatás egyik vezetője.
A koponyabeli központok
A kutatók a következőkben azt vizsgálták, hogy ezek a koponyabeli központok valóban védik-e az agyat a betegségekkel szemben. A glioblasztómával, az agydaganat egyik rendkívül agresszív formájával küzdő egerek szervezetében gyógyszeres úton kiiktatták a koponyacsontban található immuncsomókat. A beavatkozás következtében a daganatok sokkal gyorsabban növekedtek, és az állatok túlélési ideje is jelentősen lecsökkent az ép immunrendszerű társaikhoz képest.
A szakemberek ezt követően egy olyan célzott terápiát fejlesztettek ki, amellyel fokozni tudták az ellenanyag-termelést a koponyacsontvelőben. Egy három immunerősítő fehérjét tartalmazó gélt helyeztek el közvetlenül a kísérleti állatok fejbőre alatt. A kezelés hatására az immunválasz először a koponyacsontvelőben lévő csomókban jelentkezett, és csak ezt követően terjedt át a koponyán kívüli nyirokcsomókra. A géllel kezelt egerek sokkal hatékonyabban küzdötték le a daganatot, és lényegesen tovább éltek.
A felfedezés az agydaganatokon kívül más idegrendszeri kórképek gyógyításában is áttörést hozhat. Mivel ezek a védelmi központok a koponyán keresztül közvetlenül elérhetők, a jövőben anélkül lehet befolyásolni az agy immuntevékenységét, hogy az a szervezet többi részét megterhelné.
„Az eredmény alapjaiban változtatja meg a neuroimmunológiáról alkotott tudásunkat. Annak a felismerése, hogy az agy a koponyában található elsővonalbeli védősejtekre támaszkodnak, átformálhatja a terápiák fejlesztését számos idegrendszeri betegség esetében, beleértve az Alzheimer-kórt, a Parkinson-kórt, a skizofréniát vagy a hosszú COVID-ot. Az ilyen kezelések közvetlenül a koponyán keresztül érhetnék el ezeket az immunközpontokat, komoly perifériás mellékhatások nélkül” – fejtette ki Jonathan Kipnis.