Póta: bármelyik gyerek lehet tünetmentes vírushordozó
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a HVG-nek adott nagyinterjújában úgy fogalmazott, lázméréssel önmagában nem lehet kiszűrni a koronavírus-fertőzötteket az iskolakapuban, ezért tévút erre az egyetlen tünetre építeni az egész védekezést.
Athén, 2020. szeptember 14.
A koronavírus-járvány miatt arcpajzsot viselõ tanuló iskolába érkezik Athénban 2020. szeptember 14-én. Görögországan megkezdõdött az oktatás, de védõmaszk viselése és a járványügyi szabályok betartása kötelezõ.
MTI/AP POOL/Thanászisz Sztavrakisz / POOL 
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a HVG-nek adott nagyinterjújában úgy fogalmazott, lázméréssel önmagában nem lehet kiszűrni a koronavírus-fertőzötteket az iskolakapuban, ezért tévút erre az egyetlen tünetre építeni az egész védekezést.
Póta szerint mind az iskolák, mind a szülők, mind az orvosok számára rendkívül nehezen értelmezhető, szinte betarthatatlan eljárásrendet dolgoztak ki. Az orvosokat például nagyon frusztrálja a gyermekek állapotának mérlegelése, hogy visszaküldhető-e vagy 10 napos karanténba kell mennie, mert csak a kikérdezés, a tünetek és a saját tapasztalatai állnak rendelkezésre.
„Tulajdonképpen a pillanatnyi gondolatuktól függ, hogy egy köhögős, orrfolyós (de nem biztos, hogy fertőzött) adott esetben 10-12 napig otthon van, más meg lehet, hogy koronavírussal bemegy az intézménybe. Nyilvánvalóan komoly tünetekkel senki se menjen be, de egy orrfolyós, láztalan gyerek maszkban nyugodtan járhatna” – mondta Póta, majd hozzátette, többen félnek attól, hogyha visszaengedik a gyereket a közösségbe, az szerepet játszhat az idősekre való átfertőzésben.
Póta szerint – lényegében hivatkozva az eljárásrend kaotikusságára hivatkozva – jogos a szülők felháborodása, amikor a gyermeke körzetében (tanárról vagy diákról) kiderül, hogy koronavírusos és mégsem tesztelik őket, mivel nagyon eseti jelleggel vizsgálják a kontakt szorosságát, így ennek útján a tesztelés szükségességét.
A HVG kérdésére úgy felelt Póta, hogy a cseppfertőzés terjedése szempontjából van jelentősége, hogy az osztálytermek ablaka nyitva van-e, ugyanakkor azt hozzáteszi, ha a gyermekek egész nap együtt voltak a teremben, nehéz elképzelni, hogy ne tudták volna átadni a fertőzést. Az orvosoknak figyelembe kell vennie, hogy van-e tünete a gyereknek.
„Személy szerint úgy gondolom, hogy annál, aki igazolt koronavírus-fertőzöttel került kapcsolatba, akkor is indokolt a tesztelés, ha csak enyhe tüneteket mutat. Az eljárásrend szerint a tünetmentes, nem szoros kontaktokat nem kell tesztelni, viszont mindenképpen tanácsolják ilyen esetekben is a 14 nap otthonlétet”
ismertette Póta.
A gyermekorvos azt is kiemelte, hogy a 6 éves kor feletti gyermekek esetében a szülőnek mindössze 14 nap gyermekápolási táppénz jár, ami gyakorlatilag egy karantén, és amit már a szülők nagy része el is fog használni októberig, ha nem tette meg tavasszal. Ez azért is gond, mivel pont a veszélyesség miatt itt nem lehet megoldani, hogy a nagyszülők ápolják a gyereket.
„Miután egy gyereknél nehéz megmondani, hogy koronavírusos-e, nyugodtan kimondhatjuk, hogy bármelyik gyerek lehet tünetmentes vírushordozó. Semmi esély sincs arra, hogy őket kiszűrjük, így a nagyszülőkre nézve minden közösségbe járó gyerek potenciális veszélyforrást jelent” – tette hozzá Póta, valamint ismertette a saját megoldási javaslatát:
„Én azokat az eseteket nem tartanám kötelezően otthon, akik csak kicsit köhögnek, de nem lázasak vagy nem érzik rosszul magukat – például nincs végtagfájdalmuk, rossz közérzetük, kínzó fejfájásuk –, de ismétlem, a maszkhordásnak vagyok a híve, azzal, hogy így a közösségben felderítetlen eseteket is figyelembe véve a terjedést nagy mértékben meg lehetne állítani. Nem tudok ex katedra kijelentéseket tenni, de azt tudom gyakorló orvosként, hogy ezzel a vírussal a következő hónapokban meg kell tanulni együtt élni”.
