Pénzügyminisztérium: Marad a rezsicsökkentés, nő a családok támogatása
Növekszik azonban az önkormányzatok kiadása, valamint azoké az ágazatoké, amelyek jelentős extra profitot termeltek az elmúlt időszak alatt.
Fotó: Banai Péter Benõ, a Pénzügyminiszterium államháztartásért felelõs államtitkára a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének végrehajtásáról szóló vitán az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. október 20-án.
MTI/Koszticsák Szilárd Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a Hír TV műsorában fejtette ki, hogy a rezsicsökkentés nincs veszélyben; egy a jövő évre vonatkozó törvényjavaslat értelmében a kormány 670 milliárd forintos alapot hoz létre, hogy a lakosság ne fizessen többet a gázért és villamos energiáért.
Az MTI közlése szerint a 2023-ra vonatkozó költségvetési javaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter kedden adta át az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak. A tervezet értelmében a honvédelemre fordított kiadás a bruttó hazai termék 2 százalékára emelkedik, így a NATO felé tett korábbi vállalást is hamarabb teljesíti az ország.
A családok támogatására fordított összeg 450 milliárd forinttal növekszik jövőre, ami így már eléri a 3 225 milliárd forintot. Az államtitkár összehasonlításként hozzátette, a fiatalok SZJA-mentessége 155 milliárd forinttal növelte a munkavállalóknál maradó összeget.
Növekszik azonban az önkormányzatok kiadása, jövőre ugyanis már csak piaci áron juthatnak a gázhoz és villamos energiához. Ezt kompenzálja, hogy a szektor támogatásai is nőnek; 2023-tól megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, ami 100 milliárd forintos plusz bevételt jelent az önkormányzatoknak.
Banai Péter Benő rámutatott, a kormány intézkedései a 2010 előtti megszorításokkal szemben nem közvetlenül a lakosságot érintik, hanem a többletbevételt termelő ágazatokra hárítják a terheket – olvasható az ATV cikkében.
A bankszektorban például több száz milliárd forint profit realizálható, mivel a pandémia alatt a családok és vállalkozások pluszforrásokhoz jutottak, amelyek ott maradtak a pénzügyi rendszerben, valamint az infláció és alapkamat is növekedett.
Hozzátette, Magyarországon is zajlik olaj- és gázkitermelés, ami szintén jól profitált az elmúlt időszakban, ennek egy részét a rezsitámogatásra fogják átirányítani.
A költségvetés tervezésekor a háború hatásait is figyelembe vették, vagyis azt, hogy jövőre a várnál alacsonyabb, 4 százalék körüli lesz a növekedés, a magas energiaárak tartósan fennmaradnak, és a kamatok is magasabbak lesznek. Az „előre nem látható folyamatok kivédésére” 170 milliárd forintot különítenek el.
