A PSZ figyelmeztetett, az idő telik, ekkora pedagógushiánnyal azonban nem lehet megkezdeni a tanévet ősszel
A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke leszögezte, az oktatás és az egészségügy is nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért a kormány nem kötheti az uniós forrásokhoz a tervezett béremelést, mivel ezt saját hatáskörben köteles intézni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett demonstráció résztvevõi az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2022. március 19-én. A demonstrációt megelõzõen, március 16-án határozatlan idejû pedagógussztrájk kezdõdött.
MTI/Bruzák Noémi 
Az ATV Híradójának legújabb átfogó riportja a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésével is foglalkozott, melyek egyre égetőbb kérdésekké válnak, főként az elszálló infláció, az orosz-ukrán háború és a törékeny gazdasági helyzet miatt.
Oktatás
A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az ATV Híradójának úgy fogalmazott, az oktatás és az egészségügy is nemzeti hatáskörbe tartozik, ennek érdemben nincs köze az uniós forrásokhoz, amiből a kormány a béremelést tervezi.
Mint ismert, Gulyás Gergely a hétvégén meglepő felszólítást intézett a baloldali képviselőkhöz, mondván, ne fúrják az uniós pénzekről szóló megállapodást, mert a kormány abból emelné a béreket. Szakértők és a DK szerint azonban az uniós pénzeknek semmi közük a pedagógusok tervezett béremeléséhez, a kormány csupán az időt húzza.
Márciusban korábban nem igazán látott országos, határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a magyar pedagógusok, s több ezer pedagógus állt ki egy emberként a kormány elé: megalázóan alacsony bérezés mellett emberfeletti munkát végeznek, jóformán 0 megbecsüléssel. A miniszterelnök azonban a pedagógusok által kért béremelés helyett belengetett egy 10 százalékos béremelést:
„Amit vállaltunk, azt meg kell csinálni. Azt vállaltuk, hogy ebben az évben is, a következő évben, és az azt követő évben is tízszázalékos béremelés lesz.”
Amikor Maruzsa Zoltánra került a sor, azonnal az uniós pénzek késésével indokolta a magyar pedagógusok béremelésének elmaradását, majd az állami rádióban Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy hamarosan akár meg is érkezhet az uniós pénz, majd azt állította, hogy a baloldal fúrja meg a megállapodást. Egyenesen azt állította, a baloldal célja, hogy a pedagógusok ne kapjanak béremelést.
„Gulyás Gergely úgy tűnik nagy versenyben, de megnyerte a Fidesz ostobasági háziversenyét, mindenki tudja, hogy a tanárok bére elsősorban kormány és kizárólag a kormány döntésén múlik”
– így reagált Gulyás kijelentéseire Rónai Sándor DK-s EP képviselő.
Habár Orbán belengette a 10-10-10 százalékos béremelést a következő három évre, a Pedagógusok Szakszervezete azonnali 48-50 százalékos béremelést sürget, s kiemelték, az Unió a pedagógusi béremeléséhez adandó uniós támogatást az értékállósághoz kötötte. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke nem rejtette véka alá véleményét a helyzet kapcsán:
„Kérdezem én hol van az értékállóság, amikor az infláció az egekben van és az a 10 százalék, amit ebben az évben a kollégáim már megkaptak, annak már nyoma sincs, mert elvitte az infláció.”
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének ügyvivője leszögezte,
nem lehet megkezdeni az őszi tanévet ekkora pedagógushiánnyal.
Úgy látja, jelenleg az a legnagyobb kérdés, hogy a kormány végre hajlandó lesz-e valódi lépéseket tenni az ügyben, vagy „folytatódik a bűnbak keresés”. Mindenesetre azt javasolja, mindenképpen történjen valamiféle változás a pedagógusok bérét illetően.
Egészségügy
A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke kijózanító kijelentést tett az oktatás és az egészségügy kapcsán:
„Az oktatás és az egészségügy is nemzeti hatáskörbe tartozik, ennek érdemben nincs köze az uniós forrásokhoz.”
Soós Adrianna rámutatott, az egészségügyi dolgozók már két éve arra várnak, hogy béremelést kapjanak, illetve, hogy a kormány helyrerakja a bérarányokat, mivel a jelenlegi arányok legkevésbé sem ösztönzőek a munkavállalók számára, így nyilvánvalóan nincs motivációjuk a nehezebb és intenzívebb munka elvégzésére.
Az egészségügyben felmerült és felmerülő problémákról még lehetne beszélni, de van egy igen kruciális pont: az ápolóhiány. Jelenleg az ápolóhiány az egyik legkomolyabb probléma magyar egészségügyi ellátórendszerben, és ha nem lesz változás, úgy az ápolók száma 40 százalékkal (!) csökkenhet. Sajnos a tanároknál sem jobb a helyzet: jelenleg 3000 betöltetlen pedagógusi állás van.
