A brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) adatai szerint a pattanásosság (másnéven akné) a 11 és 30 év közötti korosztály mintegy 95%-át érinti, amelynek kialakulásáért egyebek mellett a serdülőkorra jellemző hormonális változások, genetikai és életmódbeli faktorok (pl. egészségtelen étkezés) is felelősek lehetnek. A pattanásosság a legtöbb embernél nem feltétlenül igényel kezelést, vannak azonban súlyosabb esetek, amelyeket retinoidok, antibiotikumok vagy hormonszabályozó készítmények alkalmazásával igyekeznek kezelni az orvosok.

Ám ezekkel a szerekkel az a probléma, hogy hosszan kell őket használni ahhoz, hogy hatásuk legyen és gyakran kellemetlen mellékhatásokkal járnak. A Sanofi kutatói azt remélik, alternatívát kínálhatnak majd ezekre a készítményekre, ám egyelőre még nem világos, hogy az új vakcina hatékony-e – írja a 24.hu a Live Science cikke alapján. Mint kifejtik, a vállalat fejlesztése egy mRNS alapú vakcina, ami olyan felnőtteknek készült, akik mérsékelt vagy szélsőséges pattanásossággal érintettek. Az oltás egyelőre kísérleti fázisban van, amely a tervek szerint 2027-ig tart.

Sajnos azonban nagyon is valószínű, hogy a piacra kerülésig ennél jóval tovább kell majd várni. Még ha a kísérleti fázisokban hatásosnak is bizonyulnak, a vakcináknak általában kifejlesztésüktől számolva nagyjából egy évtizedet kell várniuk, mire forgalomba kerülhetnek – jegyzik meg.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy bőrbetegségek felismerésében tesztelték a két legismertebb mesterségesintelligencia-alkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT-4o az esetek 93%-ában azonosította az aknét és a rosacea nevű gyulladásos bőrbetegséget, míg a Google Gemini Flash 2.0-s modellje már nem teljesített ilyen jól.