Ferenc pápa tizenkét éves, viharos időszakot jelentő pontifikátusa nyomán a bíborosok többsége immár olyan vezetőt szeretne látni Szent Péter trónján, aki nemcsak a progresszív és konzervatív irányzatok közötti feszültségeket tudja eredményesen kezelni, hanem a Vatikán növekvő költségvetési hiányával is megbirkózik. 

Massimo Fagioli, a Villanova Egyetem egyháztörténésze szerint a bíborosok jelentős része belefáradt az elmúlt évek hullámvasútjába, ezért most elsősorban stabilitásra vágynak.

A The Wall Street Journal elemzése szerint a Vatikánban jelenleg olyan vezetőt keresnek, aki egyszerre rendelkezik a jó bürokrata és a hatékony problémamegoldó tulajdonságaival.

Tekintettel arra, hogy a 135 szavazati joggal rendelkező bíboros közül 108-at maga Ferenc pápa nevezett ki, kevéssé valószínű olyan utód megválasztása, aki gyökeresen szakítana az eddigi irányvonallal. A mérsékelt konzervatívok ugyanakkor megakadályozhatják a túlzottan progresszívnek tartott jelöltek előretörését olyan kérdésekben, mint a női papság, a papi cölibátus vagy az azonos neműek kapcsolatainak megítélése.

A legesélyesebb jelöltek

Pietro Parolin, a vatikáni diplomácia mestere mindössze 70 éves, jelenleg külügyminiszterként tevékenykedik, ami gyakorlatilag a miniszterelnöki pozíciónak felel meg. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere és diplomáciai képességei komoly támogatottságot biztosíthatnak számára a bíborosi kollégiumban, ugyanakkor a londoni befektetési ügy körüli pénzügyi problémák és a kínai katolikus egyházzal kapcsolatos vitatott megállapodás árnyékot vethet jelöltségére.

Mario Grech, a 68 éves máltai bíboros a progresszív irányzat vezető képviselője, aki határozottan kiáll az elvált és újraházasodott katolikusok áldozáshoz való joga mellett. Egy decentralizáltabb egyházszervezetet szorgalmaz, ami lehetővé tenné a helyi sajátosságok fokozottabb figyelembevételét.

Erdő Péter magyar bíboros 72 évesen a konzervatív szárny egyik legmeghatározóbb alakja. A több nyelven beszélő, intellektuális egyházi vezető az egység megteremtését tartja elsődleges feladatának. Bár tradicionális álláspontot képvisel olyan kérdésekben, mint a válás, a bevándorlás vagy az azonos neműek kapcsolata, mégsem tartozik Ferenc pápa legkeményebb kritikusai közé.

További esélyes jelöltek a világ minden tájáról

Luis Antonio Tagle, akit sokan „ázsiai Ferencként” emlegetnek, 67 évesen a globális dél egyik legígéretesebb képviselője. A korábbi manilai érsek Ferenc pápához hasonlóan a társadalmi igazságosságot és az irgalmas egyház eszméjét helyezi előtérbe, miközben határozottan kiáll olyan tradicionális katolikus tanítások mellett, mint az abortusz és a fogamzásgátlás elutasítása.

Fridolin Ambongo Besungu kongói bíboros megválasztása újabb jelentős lépést jelentene egy globálisabb pápaság felé. A 65 éves egyházi vezető, aki a legdinamikusabban növekvő afrikai katolikus közösséget képviseli, támogatta Ferenc pápa szociális igazságosságra és vallásközi párbeszédre vonatkozó törekvéseit.

Robert Francis Prevost, Gerald Lacroix, Charles Maung Bo, Matteo Maria Zuppi és Jean-Marc Avelin szintén szerepelnek a lehetséges utódok között, mindannyian sajátos erősségekkel és kihívásokkal néznek szembe a pápaválasztás előtt.