Az ősrobbanás után mindössze 100 millió évvel már jelen lehettek a kőzetbolygók és az élet kialakulásához szükséges elemek.
A kőzetbolygók keletkezéséhez szükséges alapanyagok már 100 millió évvel az ősrobbanás után jelen lehettek az univerzumban, ami lényegesen korábbi időpont az eddig feltételezettnél. A Portsmouth-i Egyetem kutatói számítógépes szimulációkkal mutatták ki, hogy az első kozmikus robbanások maradványaiból jóval az első galaxisok teljes születése előtt létrejöhettek a Földhöz hasonló égitestek előfutárai.
A csillagászok korábban úgy vélték, hogy a bolygóképződéshez szükséges nehéz elemek felhalmozódásához több milliárd évre volt szükség. Az univerzum legkorábbi, hatalmas tömegű csillagai azonban életük végén heves szupernóva-robbanások útján hatalmas mennyiségű szenet, oxigént és vasat juttattak a környező gázfelhőkbe.
„A cikkünkben, amelyhez Chris Jessop PhD-hallgatóm futtatta le a szimulációs lánc első részét, megmutatjuk, hogy a Föld-típusú bolygók előfutárai már 100 millió évvel az Ősrobbanás után kialakulhatnak a kis tömegű, hosszú életű csillagok körül az első kozmikus robbanások törmelékéből. Hogy ezt kontextusba helyezzük, a világegyetem nagyjából 13,8 milliárd éves, így ez rendkívül korai időszaknak számít a kozmikus történelemben” – nyilatkozta Dr. Daniel Whalen, az intézmény Kozmológiai és Gravitációs Intézetének munkatársa.
A korai univerzum úgynevezett pár-instabilitási szupernóvái egyetlen robbanással a Nap tömegének több mint százszorosát kitevő nehéz elemet repítettek a térbe. Ahogy a gravitáció összehúzta ezeket a dúsított gázfelhőket, forgó korongok jöttek létre a fiatal csillagok körül, hasonlóan ahhoz a folyamathoz, amely során a Naprendszer is megszületett, miként arról a ScienceDaily beszámolt.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„A korai univerzumról készített számítógépes szimulációinkban találtunk egy ilyen korongot egy olyan fiatal csillag körül, amelynek tömege a Napénak mintegy 70 százaléka. Ebben a korongban elegendő szilárd anyag halmozódott fel ahhoz, hogy a csillagtól a Föld és a Nap távolságához hasonló messzeségben több földtömegnyi bolygóképző blokk jöjjön létre” – magyarázta Dr. Daniel Whalen.
A vizsgálatok során az is kiderült, hogy ezekben a korongokban bőségesen rendelkezésre állt víz is, mindössze néhányszor kevesebb, mint amennyi a Naprendszer keletkezésekor jelen volt.
„A legmeglepőbb az volt, hogy a korong jelentős mennyiségű vizet tartalmazott. Ez azt jelenti, hogy az ott formálódó bolygók a Földhöz hasonló módon juthattak vízhez. Eredményeink szerint a bolygóképződés feltételei a korábban véltnél sokkal hamarabb fennállhattak, ez pedig felveti a kérdést, hogy vajon a potenciálisan lakható világok is jóval korábban megjelentek-e a világegyetem történetében” – tette hozzá a kutató. A kutatás részletes eredményeit The Astrophysical Journal Letters című szaklapban publikálták.