Megerősítették, hogy az ősi spanyol barlangrajzokat neandervölgyiek készítették

Fotó: AFP
not image

Borbély Fanni

2021. augusztus 3. - 22:47

A neandervölgyiek, akikről sokáig úgy vélték, hogy nem voltak túlzottan kifinomultak, valóban cseppköveket festettek egy spanyol barlangban több mint 60 ezer évvel ezelőtt – derült ki egy hétfőn közzétett tanulmányból.

A kérdés azóta borzolta kedélyeket a paleoarcheológus közösségben, hogy 2018-ban megjelent egy tanulmány, amely a Cueva de Ardales cseppkőkupoláján talált vörös okkersárga pigmentet kihalt “unokatestvér” fajunknak tulajdonította. A kormeghatározás szerint a műalkotás legalább 64 800 éves, és olyan korban készült, amikor még nem lakta modern ember a kontinenst.

A felfedezés azonban vitatott volt, és “egy tudományos cikk szerint ezek a pigmentek talán természetes eredetűek”, a vasoxid-áramlás eredményei – mondta az AFP-nek Francesco d’Errico, a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS) című folyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője.

Az új elemzés kimutatta, hogy a pigmentek összetétele és elhelyezése nem felel meg a természetes folyamatoknak – ehelyett a pigmenteket fröcsköléssel és fújással vitték fel. Ráadásul a textúrájuk sem egyezett a barlangokból vett természetes mintákkal, ami arra utal, hogy a pigmentek külső forrásból származnak.

Fotó: AFP

A részletesebb kormeghatározás kimutatta, hogy a pigmenteket különböző időpontokban, több mint tízezer év különbséggel alkalmazták. Mindez “alátámasztja azt a hipotézist, hogy a neandervölgyiek több alkalommal, több ezer év alatt többször is eljöttek, hogy pigmentekkel jelöljék meg a barlangot” – mondta d’Errico úr a Bordeaux-i Egyetemről.

A neandervölgyi “művészetet” nehéz összehasonlítani a történelem előtti modern emberek által készített falfestményekkel, mint például a franciaországi Chauvet-Pont d’Arc barlangban talált, több mint 30 ezer éves festményekkel. Az új lelet azonban egyre több bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a neandervölgyiek, akiknek a rokonsága mintegy 40 ezer évvel ezelőtt kihalt, nem a Homo sapiens faragatlan rokonai voltak, mint amilyennek sokáig ábrázolták őket.

A kutatócsoport azt írta, hogy a pigmentek nem a szó szűk értelmében vett “művészet” maradványa, “hanem inkább olyan grafikai viselkedés eredménye, amelynek célja egy tér szimbolikus jelentőségének állandósítása”. A barlangi képződmények “alapvető szerepet játszottak egyes neandervölgyi közösségek szimbolikus rendszereiben”, bár egyelőre rejtély, hogy mit jelentettek ezek a szimbólumok.