Egy friss, több mint tízezer ember adatait vizsgáló kutatás szerint az éjszakai fénynek való kitettség összefügghet a szív szerkezetének és működésének olyan apró, de mérhető változásaival, amelyek hosszabb távon jelentőséggel bírhatnak.
A vizsgálatban azoknál, akik nem teljes sötétségben aludtak, nagyobb valószínűséggel találtak vastagabb szívfalakat és nagyobb szívkamrákat, miközben a kutatók a fény mennyiségének növekedésével erősebb összefüggést figyeltek meg.
A kutatásban a legmagasabb éjszakai fényterhelésnek kitett résztvevőknél az átlagos, 3 lux feletti megvilágítás közel 34 percig volt jelen éjszakánként. Ez továbbra is rendkívül gyenge fénynek számít, vagyis nem feltétlenül kell erős lámpára gondolni: a hálószobába beszűrődő fény, például egy ajtó résén keresztül érkező világosság is hozzájárulhat az éjszakai kitettséghez.
A vizsgálat szerint a legtöbb éjszakai fénynek kitett embereknél a szív falának vastagsága 1,5 százalékkal nagyobb volt azokhoz képest, akik szinte teljes sötétségben aludtak. A bal kamra tömege 2,4 százalékkal volt nagyobb, miközben a szív összehúzódási funkciója 1,9 százalékkal alacsonyabb értéket mutatott. Ezeket a változásokat a kutatók úgynevezett szubklinikai elváltozásokként írják le, vagyis nem feltétlenül járnak azonnal érzékelhető tünetekkel.
A szív szerkezete és működése
A vizsgálat az Egyesült Királyság Biobankjának adataira épült, a résztvevők éjszakai fényterhelését pedig egy héten keresztül, csuklón viselt fényérzékelőkkel mérték. A szív szerkezetét és működését később szív-MR-vizsgálattal ellenőrizték, így a kutatók nem pusztán az alvási körülmények és a későbbi betegségek közötti kapcsolatot vizsgálták, hanem konkrét szívstrukturális változásokat is kerestek. A kutatás eredményeit a European Heart Journal közölte.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„Ez az első ilyen jellegű tanulmány, és azt mutatja, hogy az éjszakai magasabb fényszintnek való kitettség összefügg a szív átépülésével” – mondta Lu Qi, a Tulane Egyetem epidemiológusa. „Ilyenkor a szív szerkezete és működése változik meg, amit általában krónikus stresszre vagy a szív sérülésére adott válaszként látunk. Ez a szervezetünk alkalmazkodási módja a stresszhez, de végső soron gyengíti a szívet, és szívelégtelenséghez vezethet.”
Rlszletes elemzéseket végeztek
A kutatók egy másik, 73 286 résztvevőt érintő elemzésben az éjszakai fényterhelés és a későbbi egészségi kimenetelek közötti kapcsolatot is vizsgálták. A legmagasabb fényterhelésnek kitett csoportban a szívelégtelenség 29 százalékkal, a pitvarfibrilláció 15 százalékkal, a szívinfarktus 24 százalékkal, a stroke 33 százalékkal, a szív- és érrendszeri betegség következtében bekövetkező halálozás pedig 26 százalékkal magasabb kockázattal járt együtt a 8–10 éves követési időszakban. Fontos ugyanakkor, hogy a tanulmány megfigyeléses jellegű, ezért az eredmények önmagukban nem bizonyítják, hogy az éjszakai fény közvetlenül okozza ezeket az állapotokat.
A kutatók azt is megvizsgálták, milyen szerepet játszhat az alvás időtartama, és arra jutottak, hogy a rövidebb alvás részben magyarázhatja az éjszakai fény és a szívben megfigyelt változások közötti kapcsolatot. További elemzésük szerint ez a tényező a megfigyelt változások 25–50 százalékával hozható összefüggésbe. A szakemberek szerint az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy az éjszakai fény csökkenti a melatonin elválasztását, miközben az alvás-ébrenlét szabályozásának megzavarása további élettani hatásokkal járhat.
Fontos tanulságok születtek
A tanulmány mellett megjelent szerkesztőségi írásban három német kardiológus úgy fogalmazott: „A kapcsolat biológiailag koherens, a hatásméretek klinikailag jelentősek, a dózis-válasz kapcsolat pedig egyértelmű: több fény, rosszabb kimenetelek.” A szerzők szerint „a tanulság egyértelmű, a sötétségnek létfontosságú jelként kellene elismerést kapnia, ugyanolyan alapvető fontossággal a szív- és érrendszer egészsége szempontjából, mint a vérnyomás szabályozása és a tiszta levegő”.
A kutatás alapján a hálószoba elsötétítése ezért olyan egyszerű intézkedés lehet, amelyet érdemes lehet megfontolni, bár a vizsgálat nem bizonyítja, hogy az ilyen változtatások önmagukban megelőznék a szívbetegségeket. A kutatók és a kapcsolódó szakmai anyagok többek között sötétítőfüggöny, melegebb színű éjjeli világítás és az elektronikai eszközök apró készenléti LED-jeinek letakarását említik lehetséges megoldásként.
Lu Qi szerint ugyanakkor a kérdés nem kizárólag az egyéni alvási környezet miatt fontos. „A fényszennyezés a szív- és érrendszeri betegségek új kockázati tényezőjeként jelent meg” – fogalmazott. „Eredményeink más tanulmányok bizonyítékaival együtt azt sugallják, hogy az éjszakai fénynek való kitettség csökkentését az orvosoknak és a döntéshozóknak a szívbetegségek megelőzésének egyik lehetséges stratégiájaként kellene figyelembe venniük.”
A kutatás eredményei ugyanakkor további vizsgálatokat tesznek szükségessé, mivel a szakemberek szerint még pontosabban kell feltárni, milyen mechanizmusokon keresztül kapcsolódhat az éjszakai fény a szív működéséhez. A jelenlegi eredmények tehát elsősorban összefüggést mutatnak, miközben azt is jelzik, hogy a hálószoba fényviszonyai és az alvás körülményei a szív- és érrendszeri egészség szempontjából is érdemesek lehetnek a további kutatásra.