Orosz sajtó: zöld utat adott az USA egy Oroszország elleni proxiháborúnak
Egészen máshogy értelmezi Oroszország az ukrán határon kialakult válságot, mint ahogyan a nyugati hatalmak.
Fotó: Twenty20 
Az orosz állami Szputnyik hírügynökség például most arról közölt le cikket, hogy az Egyesült Államok azzal, hogy a feszültségek ilyen kritikus pontján rakétaszállítmányt hagyott jóvá Ukrajnának, egyértelműen arra utal, hogy Washington háborúzni akar Moszkva ellen.
A cikk szerzője kiemeli, hogy a rakéták Ukrajnába való szállítását felül rengeteg fegyverrel is ellátták a kelet-európai országot, ráadásul ezen szállítmányok éppen néhány nappal a sikertelen NATO és USA találkozókat követően kezdtek növekedni.
Az orosz hírügynökség szerint ez pontosan ugyanaz a washingtoni taktika, mint amit Afganisztán esetében alkalmaztak: jelentős konfliktust gerjesztenek Oroszországgal egy proxiországon keresztül, amely jelen esetben Ukrajna lenne.
A cikkből kiderült, hogy elsősorban azt sérelmezte a szerző, hogy az Egyesült Államok engedélyezheti Észtországnak, Lettországnak és Litvániának, hogy Javelin páncéltörő rakétákat és Stinger légvédelmi rakétákat szállítson Ukrajnának.
Az Egyesült Államok már korábban küldött ilyen fegyvereket az ukrán hadseregnek, a britek és a balti államok által megnyitott további ellátási útvonalak azonban kifejezetten megerősítik a kijevi rezsim katonai kapacitásait.
A hírügynökség egyébként az invázió veszélyét hisztériának nevezte, a szerző szerint ez egy olyan felkiáltás, amelynek leple alatt „provokatív” módon tudják militarizálni a NATO által támogatott oroszellenes ukrán kormányt.
Oroszország és a Nyugat között még 2014-ben romlott meg csúnyán a viszony, amikor a Kreml annektálta a Krím-félszigetet, valamint a feltételezések szerint támogatta a kelet-ukrajnai polgárháborút kirobbantó szakadárokat.
Hosszú ideig csend volt a régióban, azonban tavaly év végén Oroszország jelentős számban kezdte el átcsoportosítani haderejét az ukrán határhoz. A legutóbbi becslések szerint délről és keletről is körbevették már Ukrajnát, mintegy 127 ezer fős hadsereg sorakozhatott fel a határokhoz.
Ráadásul egy újabb fordulat keretében Fehéroroszországban is jelentős számban fognak megjelenni orosz katonák, hadgyakorlat címszó alatt. Több hírszerzési forrás is megerősítette, hogy a Kijevhez aggasztó közelségben lévő belorusz határról is megindulhat az invázió.
A feszültségek csökkentése érdekében történtek már tárgyalások, az orosz delegáció a NATO-val, az Egyesült Államokkal és az EBESZ-szel is tárgyalt, azonban ezek eredménytelenek lettek, egyik fél sem enged a másik követelésének.
Oroszország ugyanis azt követeli a NATO-tól, hogy ne vegyék fel Ukrajnát és Grúziát a tagjaik közé, állítsák vissza az 1997-es állapotokat, magyarán vonják ki a csapataikat a volt szovjet blokk országaiból, köztük Magyarországról is, valamint ne vessenek be a határok közelében rövid- és középhatótávú rakétarendszereket.
