Oroszország szerint veszélyt jelenthet számukra az ukrajnai erőszak
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnapi nyilatkozatában kijelentette, Moszkva nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Kijev megpróbálja erőszakkal dűlőre vinni belső problémáit, ebben az esetben viszont Ukrajna veszélyt jelent majd Oroszország számára.
Donyeck, 2021. április 9.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán államfõ (b) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 9-én. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.
MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat „Nem zárjuk ki, hogy a mellettünk lévő ország vezetése ismét lehetségesnek gondolja majd, hogy a belső problémát erőszakos eszközökkel rendezze le” – fogalmazott Peszkov. „Hogy ez veszélyes-e ránk nézve? Persze, hogy veszélyes. Kell-e lépéseket tennünk a biztonságunk szavatolása érdekében? Kell. Ez az, amit teszünk” – tette hozzá. Úgy vélte, hogy az Oroszországgal határos Ukrajnában ismét fellángolhat a „polgárháború”.
Az Ukrajna délkeleti részén, a Donyec-medencében húzódó demarkációs vonal mentén február végén romlani kezdett, március 26-án pedig ismét kiéleződött a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amiért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az elcsatolt Krímben csapaterősítést hajtott végre.
Peszkov azt mondta, hogy a Vlagyimir Putyin elnökkel csütörtökön folytatott telefonbeszélgetése során Angela Merkel nem az ukrán határ mellett megjelent orosz csapaterősítés visszavonását követelte, hanem Európa nyugtalanságát fejezte ki amiatt. A szóvivő szerint az orosz vezető magyarázatot adott a történtekre, és elmondta, hogy az orosz csapatok orosz területen való mozgása belügy, aminek senkiben sem kell aggodalmat kiváltania, mert „Oroszország soha és senki számára sem jelentett fenyegetést”.
Bevett gyakorlatnak nevezte, hogy egy ország, amelynek szomszédságában hadgyakorlatot rendeznek, vagy belső konfliktus érlelődik, megerősíti védelmi képességeit a régióban. A „forrófejű” ukrán politikusakat hibáztatta az Ukrajnában az elmúlt évek során történtekért, kezdve a 2014-es „államcsínytől” a szakadár köztársaságok létrejöttéig és a „polgárháborúig”.
A helyzet amerikai megítélésével kapcsolatban – Tony Blinken amerikai és Dominic Raab brit külügyminiszter orosz provokációnak minősítette a fejleményeket – azt mondta, Moszkva megszokta, hogy Washington nem képes a „megfelelő és objektív értékelésre” Oroszországgal kapcsolatban. Peszkov Ukrajnát vádolta provokációval a Donyec-medencei feszültség fokozódása miatt, valamint azzal, hogy nem teljesíti a minszki megállapodásokban foglalt kötelezettségeit – írja az MTI.
Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Oroszország nem részese a konfliktusnak és elfogadhatatlannak nevezte mind a háború, mind a polgárháború lehetőségét. Ugyanakkor megerősítette, hogy Oroszország nem marad közönyös az oroszajkúak sorsa iránt, aki az ország (Ukrajna) délkeleti részén élnek.
Közölte, hogy a politikai tanácsadók dolgoznak a „normadiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – vezetői találkozójának előkészítésén, de Moszkva továbbra is abból indul ki, hogy előtte Kijevnek legalább egy részét teljesítenie kell az elért megállapodásoknak. Azt mondta, hogy Berlin és Párizs – miközben nagyobb rugalmasságra hívja fel az orosz felet -, sok tekintetben érti, hogy Oroszország nem részese a konfliktusnak, és ki az, aki nem hajtja végre a minszki megállapodásokban foglaltakat.
