Dollár
427,96 Ft
Euró
421,62 Ft
Font
481,45 Ft
Bitcoin
19,971 $

Latin-Amerikában tarthat gigászi hadgyakorlatot Oroszország, Kína és Irán is csatlakozhat

Nicolas Maduro venezuelai elnök (a kivetítõn) beszédet mond az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa kétnapos ülésének megnyitóján az ENSZ genfi székházában 2022. február 28-án. Az ülés fõ témája az ukrajnai háború. MTI/EPA/Keystone/Fabrice Coffrini
not image

Nagy Noel

2022. július 22. - 10:12

Moszkva, Peking és Teherán is egyértelmű üzenetet akar küldeni Washingtonnak, hogy ne érezzék magukat biztonságban a tengerentúlról.

Oroszország, Kína és Irán ugyanis jelentős hadgyakorlatot tarthat Latin-Amerikában annak érdekében, hogy megmutassák erejüket az Egyesült Államoknak – írja a Rio Times. Ennek részeként „katonai játékokat” is fognak rendezni, amely valójában egy erődemonstráció lehet.

Soron kívül Diákjai előtt esett össze egy tanárnő, kollégája kezdte meg az újraélesztését

Augusztus közepén például Venezuelában fognak rendezni egy „mesterlövész-versenyt”, amelyen az említett 3 katonai nagyhatalom, valamint további 10 ország hadserege is részt fog venni. Nicolás Maduro, Venezuela USA-ellenes szocialista elnöke egyértelművé tette, hogy az országban szívesen várják a gyakorlatozni kívánó katonákat.

Vlagyimir Putyin még június 17-én, az „orosz Davosnak” nevezett Szentpétervári Gazdasági Fórumon tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ne gondolja, hogy egypólusú világ van, ennek az időszaknak vége:

„Amikor megnyerték a Hidegháborút, az Egyesült Államok Isten földi helytartójának deklarálta magát, amelynek nincs felelőssége, csak érdeke. Látszólag nem tűnt fel nekik, hogy új erőközpontok emelkedtek fel és egyre hangosabbak”

Ezt néhány nappal később a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) találkozóján Hszi Csin-Ping kínai elnök is megerősítette, majd június 27-én robbant atombombaként a hír, hogy Argentína és Irán is kérvényezte felvételét a BRICS-csoportba.

Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja

Érzékelhetően visszaszorult az amerikai dominancia a latin-amerikai térségben, elég csak Alberto Fernández argentin vagy Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök kommunikációjára és politikai manőverezéseire gondolni, amelyek inkább kedveznek a BRICS-nek, mint az amerikai blokknak.

Nicolás Maduro pedig régi ellensége az Egyesült Államoknak, súlyos büntetőszankciókat vetettek ki Venezuelára a szocialista gazdaság összeomlását követően, a Maduro-rezsimet viszont nem sikerült ezzel bedönteniük.

Oroszország és Kína pedig lecsapott a lehetőségre, amely azért nagyon fontos, mert Venezuela a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkezik. Az Egyesült Államok mondhatni stratégiai hibát követett el, ugyanis ezzel Caracas az orosz-kínai tengelyhez csapódott.

Ezt pedig jól mutatja, hogy Iránnal és kötöttek nemrégiben egy szoros stratégiai megállapodást, illetve a szintén gyakran megkérdőjelezett elkötelezettségű Törökországgal is megerősítették a kapcsolatukat az olaj, a gáz, az arany, a bányászat és a turizmus terén.

Nicaragua sem éppen az USA-rajongók táborába tartozik, Daniel Ortega elnök a háború kitörését követően engedélyezte az orosz hadseregnek, hogy katonákkal, repülőkkel és hadihajókkal ellenőrizzék országa határait.