Minden jel arra mutat, hogy Kína szépen lassan hátat fordít Oroszországnak

Hszi Csin-ping kínai elnök (b) és Li Ko-csiang miniszterelnök a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2022. március 10-én. A testület a kínai parlament népfront jellegû tanácsadó testülete, amelynek ülésezése párhuzamosan halad a törvényhozás, az Országos Népi Gyûlés évenkénti ülésszakával. MTI/EPA/Alex Plavevski
not image

Nagy Noel

2022. június 11. - 16:45

Brendan Cole, a Newsweek újságírója összeszedte az elmúlt idők pekingi döntéseit, amelyek nem éppen azt mutatják, hogy Kína és Oroszország kapcsolata erősödne.

A nagy múltú amerikai lap hasábjain megjelent cikkében Cole kiemeli, hogy bár Kína semleges akar maradni a háború tekintetében, Moszkva és Peking kereskedelmi kapcsolataira alapos kihatással volt a háború és az általa előidézett szankciók.

Kedden például Oroszország legnagyobb kereskedelmi- és hitelbankja, a Sberbank bejelentette, hogy felfüggeszti a jüanban történő határokon átívelő tranzakcióit. Erre hivatalos indokot nem adtak, az viszont biztos, hogy az Európai Unió a közelmúltban vetett ki komoly szankciókat a bankra.

Sztaniszlav Masagin, az Oroszország Infrastruktúrája nevű befektetési vállalat vezetője egy orosz lapnak elmondta, hogy a Sberbank komoly problémákba ütközött a jüanban való fizetés területén a nyugati szankciók miatt. Masagin megjegyezte, hogy a kínai bankok tartanak attól, hogy a szankciók megkerülése miatt bírságokat szabnak ki rájuk.

A Newsweek megkeresésére válaszolva a Sberbank csak annyit felelt, hogy a jüanban való tranzakciók felfüggesztése mindössze ideiglenes intézkedés, amely kizárólag vállalati ügyfeleket érinti, akik külgazdasági tevékenységekben vesznek részt. Hozzátették: a bank jelenleg is azon dolgozik a kínai partnerekkel, hogy a helyzetet megoldják.

Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja

Szintén kedden történt, és erről az orosz RIA Novosti hírügynökség is beszámolt, hogy a kínai telefonóriás, a Huawei megkezdtek az Oroszország területén működő kiskereskedelmi üzletei bezárását, mivel termékhiány alakult ki a raktárakban és jelentősen zuhant a kereslet az okostelefonjaikra.

Egyelőre csak Moszkvában, Novokuznyeckben, Ufában és Rosztovban zártak be boltokat, a 19-ből 15 boltjuk továbbra is működik, de a bezárások megkezdődtek. Ráadásul az Izvestia nevű orosz gazdasági lap tudomása szerint a Huawei március vége nem kötött új szerződéseket Oroszországgal további hálózati felszerelések és telefonok ellátására vonatkozóan.

A Financial Times még márciusban számolt be arról, hogy a legnagyobb kínai elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok, köztük a Huawei, jelentősen csökkentette a szállításait Oroszország felé a rubel összeomlása és a nyugati szankciók miatt. Egy korábbi Huawei-vezető úgy fogalmazott akkor, hogy jelenleg nagyon kockázatos Oroszországban dolgozni.

Kína azonban hasznot is tud húzni eközben a háborúból, ezt az importadatok mutatják meg a legjobban: márciusban 26.4 százalékkal, áprilisban 56.6 százalékkal, májusban pedig 79.6 százalékkal növekedett éves viszonylatban az Oroszországból érkező importáruknak az aránya.

Kína ráadásul abból is hasznot tud húzni, hogy az orosz energiaszektorra szigorú uniós szankciókat vetettek ki és 90 százalékkal csökkentik az olajimportot – Peking ugyanis így diszkontáron tud vásárolni orosz olajat, Oroszország pedig 20 százalékkal növelte a keleti piacra szállított olaj mennyiségét.

Peking kényesen ügyel a semlegesség képének megőrzésére: nyilvánosan állt ki Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, viszont kritizálta az Oroszország elleni szankciókat és az Egyesült Államokat hibáztatta, amiért a háború kitört.