Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Hszi most egy online találkozón vett részt Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral, ahol az ukrajnai háború kérdését vitatták meg. Itt a kínai elnök erős megszólalásokat tett, némileg Oroszországot is kritizálva.

Hszi ugyanis felszólított minden háborús felet arra, hogy „maximális önmérsékletet” gyakoroljanak, valamint „aggasztónak” nevezte a háborús helyzetet. Mint mondta, azt kell célként kitűzni, hogy ne váljon „kezelhetetlenné” az eszkaláció Ukrajnában:

Hszi kijelentette azt is Macronnak és Scholznak, hogy hármójuk országának közösen kell kiállnia és támogatnia a béketárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között – számolt be a kínai média alapján a The Guardian.

A kínai elnök arra hívta fel Párizst és Berlint, hogy próbáljanak meg lépéseket tenni a válság negatív hatásának csökkentése érdekében, különös tekintettel a globális pénzügyi rendszer stabilitása, az energiaszektor, a szállítmányozás és az ellátási láncok tekintetében.

Kína eddig nem volt hajlandó nyilvánosan elítélni az orosz-ukrán háborút, amelyet nem is nevezett mindez idáig háborúnak. Peking ezen felül az oroszok elleni szankciókat is kritizálta és eddig úgy tűnik, ők dobhatnak mentőövet a botladozó orosz gazdaságnak.

Az Ukraina Pravda beszámolója szerint egy ilyen megoldás lehet, hogy az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Törökországgal egy többoldalú biztonsági megállapodást kötnek, amelyben fontos garanciákat kapnak.

Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája Párt megismételte sajtóközleményében az elnök korábbi szavait, miszerint egyértelműen látszik, hogy a NATO „nem áll készen befogadni” Ukrajnát a szövetségbe, minimum az elkövetkezendő tizenöt évre.

A kormánypárt szerint azonban ettől függetlenül alapos biztonsági garanciákra lenne szükségük, mivel legfeljebb a szövetség tagországai támogatják őket, a NATO, mint szervezet, egységesen nem állt ki az érdekeikért.

A kormánypárt azt javasolta, hogy az Egyesült Államok, Törökország, Ukrajna szomszédos államai és Oroszország is részesei lehetnének egy ilyen megállapodásnak, amely szerintük jogilag kötné Oroszországot, hogy tartózkodjon az ukrán emberek és a kormány fenyegetésétől.

Zelenszkij pártja jelezte, hogy a megállapodásban rögzíthetnék a részes államok, hogy milyen konkrét lépéseket kellene tenniük arra az esetre, ha valaki megsérti az egyezséget, valamint biztosítani kellene Ukrajna területi integritását és szuverenitását.

Nehéz elképzelni jelenleg azonban, hogy sikerülne megállapodásra jutni Oroszországgal a teljesen irreális követeléseik miatt, melyben szerepel Donyeck és Luhanszk ukrán kormány általi függetlenségének elismerése is.

Miután a harmadik béketárgyalások sem hoztak tűzszünetet, az orosz erők folytatják az előrenyomulást, bár egy ideje messze lassabb tempóban haladnak, és úgy tűnik, hogy közben Kijev ostromára készülnek.

Sokan estek el a háborúban, különösen az oroszok oldaláról míg az ukránoknál több mint 50 gyermek is életét vesztette. Megrázó felvételek érkeznek a frontról, és amíg nem lesz tűzszünet, mindenki veszélyben érezheti magát.

Szinte minden nap hoznak valamilyen új szankciót az oroszokkal szemben a háború miatt, az USA és az Egyesült Királyság kedden egy minden eddiginél drasztikusabb döntést jelentett be az orosz nyersanyagok importjáról.

A The Guardian a Reuters hírügynökségen keresztül arról ír, hogy az EU tagállamai új szankciókról állapodtak meg az orosz vezetők és oligarchák ellen az ukrajnai invázió miatt. Az EU francia elnöksége megerősítette, hogy a tagok jóváhagyták a szankciókat, amiket csütörtökön és pénteken Versailles-ben fognak formálisan elfogadni az uniós csúcstalálkozó ideje alatt.

Az új intézkedésekkel tisztázni fogják a kriptovalutákkal kapcsolatos kérdéseket, illetve három fehérorosz bankot is kizárnak a Swiftből, valamint a tengeri ágazatok is részesei lesznek az új bejelentéseknek.

Az AP hírügynökség beszámolója szerint az Egyesült Államok 13.6 milliárd dollár (4700 milliárd forint) segélyt nyújt Ukrajnának és európai szövetségeseinek, amelyet a Kongresszus kétpárti támogatásban részesített.

Joe Biden eredetileg 10 milliárd dolláros segélyt akart, ám a demokraták és a republikánusok támogatása olyan erős volt, hogy előbb 12 milliárd dollárra, majd végül 13.6 milliárd dollárra nőtt a segélynek a mértéke.

Ez a segélycsomag katonai, humanitárius és gazdasági segítséget is tartalmaz, amely Joe Biden megfogalmazása szerint a „diktatúra, az elnyomás és az erőszakos leigázás” elleni fellépést és ellenállást segíti.

Fontos megjegyezni, hogy a megállapodás lett csak végleges a segély összegéről és jellegéről, még ezt nem sikerült megszavazni. Előbb a képviselőháznak, majd a szenátusnak is meg kell szavaznia az segélyt, amely akár a hétvégéig is elhúzódhat.

Ráadásul nem is lesz egyszerű dolguk a Kongresszus tagjainak, ugyanis egy 2741 oldalas dokumentumot kellene teljesen áttekinteniük minél hamarabb, hogy ne késsen a kontinens felé irányuló segély.