Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint már az a teljes ukrán sereg belépett az országba, amely az invázió kezdete előtt összegyűlt a határon.

Megjegyezte, az ukrán válasz mértéke is a legnagyobb, de jelentésbeli különbségek vannak. Zelenszkij szerint az oroszok csak felszereléssel rendelkeznek a legnagyobb mértékben, míg az ukránok felszereléssel és emberekkel is.

A kancellár Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott berlini tájékoztatóján elutasítóan válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lengyel javaslatot, miszerint a lengyel légierő Mig-29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton.

Scholz felidézte az Ukrajnának évek óta nyújtott pénzügyi segítséget, és a háború február 24-i kezdete óta biztosított humanitárius támogatást és a fegyverszállításokat. Ugyanakkor „nagyon alaposan át kell gondolnunk, hogy mit teszünk konkrétan, és ebbe egész biztosan nem tartoznak bele harci repülőgépek” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem csupán a nemzetközi jog kirívóan súlyos megsértése, hanem korszakforduló Európa történelmében és az európai békerendben, így „a világ, amelyben élünk, már nem ugyanaz”, mint előtte.

A háború „katasztrófa az ukrán népnek, és az orosz nép is megszenvedi” – tette hozzá Olaf Scholz, felszólítva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a vérengzésnek, és rendelje vissza csapatait. Mint mondta, „a katonai megoldásnak nincs értelme”, ezért legelső lépésként meg kell állapodni a fegyverszünetről.

Justin Trudeau kiemelte, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt fenyegetést jelent Európa és az egész világ békéjére. Elmondta, hogy országa továbbra is támogatja fegyverekkel az orosz invázió ellen harcoló ukrán csapatokat. A napokban 50 millió dollár értékű speciális felszerelést, köztük drónra való kamerákat indítanak útnak.

Megjegyezte, hogy a szállítmány biztonságos átadása a határvidéken „kihívás”, amellyel azonban a szövetségesek is szembesülnek, és Kanada együttműködik velük.

Ugyanakkor minden kérdésben körültekintően kell eljárni, mert nem élezni, hanem enyhíteni kell a konfliktust – húzta alá Justin Trudeau. Arról is szólt, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a meghívását elfogadva beszédet mond majd a kanadai parlamentben.

MTI

Más nagy hitelminősítő ügynökségekhez hasonlóan a Fitch is leminősítette Oroszország besorolását, így most azon országok kategóriájába tartozik, amelyeknél fennáll az a veszély, hogy nem tudják visszafizetni adósságaikat.

Az ügynökség közleménye szerint a „C” besorolás a Fitch azon véleményét tükrözi, hogy az államadósság a küszöbön áll, az újabb hátrébb sorolás pedig azért történt, mert a közelmúltbeli fejlemények még inkább aláásták Oroszország államadósság törlesztési hajlandóságát.

Az Egyesült Államok és Nagy Britannia kedden bejelentette, hogy leállítja az orosz energiaimportot; az amerikai tilalom azonnal hatályba is lépett, London pedig az év végéig fokozatosan szünteti meg az orosz energia használatát – számolt be a The Moscow Times.

A Fitch úgy véli, a szankciók további szigorítása és az energiakereskedelmet korlátozó javaslatok növelik annak a valószínűségét, hogy Oroszország válaszul úgy döntsön, több-kevesebb államadósság-kötelezettségét nem törleszti. Az ország utoljára 1998-ban nem teljesítette adósságát.

A válságkezelő csoport jelentése szerint az ostrom március 3-án, 12:15 körül történt, amikor az ukrán város egyik terén nyolc, irányítás nélküli bombát dobtak le, amely 47 emberrel végzett, emellett súlyosan megrongálta a környékbeli épületeket.

A 21 éves diáklány, Alina, a közelben él a családjával, emellett megosztotta tapasztalatit az incidensre vonatkozólag, amelynek során elmondta, hogy hangos zúgást hallott, mielőtt az épület teljes egészében remegni kezdett volna. Majd két másodperccel később kitörtek az ablakok, amelynek üvegszilánkjai az utcára repültek, a falak viszont annyira remegtek, hogy a fiatal lány biztosra vette, azok is darabjaira fognak hullani.

A zúgás kezdetekor magához hívta a nagymamáját és arra kérte, hogy feküdjenek a folyosó padlójára, amelynek feltehetőleg az életüket köszönhetik. Hozzátette azt is, hogy a szülei korábban kenyérért álltak sorba, azonban egy idő után feladták, mert túl sokáig tartott volna kivárni, amíg sorra kerülnek.

A The Guardian cikkéből kiderül, hogy Alina szülei szerencsésen túléltek az esetet, azonban „minden ember, aki ott állt sorba, többé már nincs közöttünk”. Oksana Pokalcsuk, az Amnesty Ukraine igazgatója elmondta, hogy a támadást „háborús bűntettként kell kivizsgálni”.

Maria Zakhorava, az orosz külügyminisztérium szóvivője ma reggeli sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az Egyesült Államok biológiai programokat hajt végre Ukrajnában, ennek kapcsán pedig követelte, hogy az USA hozza nyilvánosságra a részleteket ukrajnai tevékenységéről.

Zakhorava azt követelte az Egyesült Államoktól, hogy hozzák nyilvánosságra a program részleteit, miután azt állította, hogy ő maga látott olyan dokumentumokat, melyek az ő állításait támasztják alá, miszerint az amerikaiak biológiai fegyverek összetevőit rejtegetik valahol az ukrán-orosz határnál.

A szóvivő ezen felül azt is állítja, hogy az állítólagos biológiai programot egyenesen az amerikai védelmi minisztériumból irányítják – e kijelentések pedig nem sokkal azután hangoztak el, hogy a múlt héten egy orosz vezérőrnagy, Igor Konaszenkov azt állította az orosz médiában, hogy a pestist, a lépfenét és a kolerát is az USA fejlesztette ki biológiai hadviselésre.

Zakharova a sajtótájékoztatón kijelentette, „jobb lesz, ha békés tárgyalások útján érünk el eredményeket”, és állítása szerint a Kreml abban reménykedik, hogy a tárgyalások következő fordulójában „jelentősebb előrelépést sikerül elérni”. A szóvivő később megszólalt a nyugati szankciók kapcsán is, melyeket csak úgy kommentált, hogy „Oroszország meg fogja védeni az érdekeit”.

Amikor arról kérdezték, hogy van-e lehetőség arra, hogy egy esetleges kompromisszumos megoldással sikerüljön lezárni a tárgyalásokat Ukrajnával, a szóvivő úgy válaszolt, hogy „Luhanszk, Donyeck és a Krím szuverén köztársaságok, és annak kell elismerni őket”.

(Sky News)