Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Pavlo Kijrilenko, a Donyecki terület kormányzója közölte, hogy legalább 17 ember sérült meg, miután orosz légicsapás érte a mariupoli gyermekkórházat szerda délután.

A regionális vezető hozzátette, a sérültek között vannak szülés előtt álló nők is, majd kijelentette, hogy Oroszország megsértette a megállapodást, miszerint tűzszünet lesz arra az időre, amíg evakuálják a civileket.

Azzal vádolta Oroszországot, hogy a légicsapást annak ellenére rendelték el, hogy abban állapodtak meg, lehetővé teszik a civilek evakuálását Mariupolból, mivel az orosz erők folyamatosan légicsapásokkal sújtják a várost.

Oroszország pedig természetesen ismételten tagadta, hogy az általuk „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió során bármikor is civileket vett volna célba, annak ellenére, hogy folyamatosan érkeznek újabb és újabb jelentések a lakóövezetek bombázásáról, és a civil halálos áldozatokról.

(Guardian)

Julia Shiemelevich francia nyelvtanárnő úgy érzi, az élete máris összeomlott, mivel minden olyan luxus, amelyhez az évek során hozzászoktak, úgymint az importált termékek és a ruhák, hirtelen eltűntek az emberek életéből, ráadásul a háború kirobbanása óta a nyelvórákat is lemondták a diákjai.

Szomorúan tette hozzá, hogy vasárnap a fia is csatlakozott az Oroszországot elhagyók táborához, így a legnagyobb nehézség nem a „nadrágszíj szorosabbra húzása lesz”, hanem a fiától való elválás, illetve a „mélységes bűntudat az egész világ előtt”.

A legismertebb kiskereskedelmi cégek, mint például a Zara, az H&M és az Ikea, egyik napról a másikra függesztették fel értékesítéseiket Oroszországban, emellett Moszkvában számos bevásárlóközpont döntött amellett, hogy bezárja kapuit.

Anastasia Naumenko, egy 19 éves egyetemista elvesztette a munkáját az Oysho divatmárka egyik üzletében, mivel a tulajdonos bejelentette, hogy elhagyja az orosz piacot, emellett abban sem biztos, hogy a későbbiekben tud-e majd magának sminktermékeket vásárolni, mert már most arról pletykálnak, hogy az „árak megnégyszereződtek”.

Elkeseredve osztotta meg félelmeit, hogy talán fel kell adnia az álmát, hogy egy nap újságíró lesz, miután elfogadták a törvényt, amely alapján 15 év börtönbüntetést is kiszabhatnak azokra, akik az orosz hadseregről „álhíreket” osztanak meg. „Kinek van szüksége a munkámra egy ilyen cenzúra mellett? Hogyan lehet egy olyan világban élni, amely csak Oroszországra korlátozódik?” – kérdezte tehetetlenül.

Pjotr Loznitsa, aki belsőépítészként dolgozik, leginkább gyermekei jövőjéért és idős szüleiért aggódik, mivel nem biztos benne, mennyire tudnak majd hozzáférni a szülei importált gyógyszereihez, illetve azt tervezi, hogy elhagyja az országot, ha egy éven belül nem javul a helyzet – derül ki a Yahoo News cikkéből.

Ksenia Filippova viszont úgy véli, hogy a szankciók lehetőséget jelentenek az orosz márkák feltörekvéséhez, ezzel helyettesítve azokat az ismert márkákat, amelyek elhagyták az országot, Tamara Szotnyikova pedig azt gondolja, hogy bár a szovjet korszakban „semmilyük sem volt, mégis békében éltek”, így a jelenlegi helyzettel is meg fognak majd birkózni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök birtokába jutott egy az ENSZ-től kiszivárgott e-mail, amely arra utasította a munkatársakat, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított támadását ne háborúnak vagy inváziónak, hanem konfliktusnak vagy katonai offenzívának nevezzék – számolt be a Huffpost.

Az „ukrajnai válságkommunikációs iránymutatások” tárgyú e-mailt a személyzet belső használatra szánta, és arra is emlékeztette a dolgozókat, hogy legyenek óvatosak a közösségi média személyes használata során, mivel a nemzeti köztisztviselőknek kötelessége pártatlannak lenni.

„Tudom, hogy ez sokakat felháborított, és nem csak Ukrajnában” – mondta Zelenszkij a Telegramon kedden közzétett videójában a CNN szerint.

Az ukrán elnök arról számolt be, képviselői a nyilvánosságra hozást követően felvették a kapcsolatot a szövetséggel, „mindent tisztáztak és gyors biztosítékot kaptak: nem lesz hazugság az ENSZ struktúráiban”.

Dmito Kuleba ukrán miniszterelnök cenzúrával vádolta meg a szervezetet. Twitter bejegyzése szerint alig hiszi el, hogy az ENSZ lényegében ugyanazt a cenzúrát alkalmazza, mint Kreml, vagyis megtiltja a „háború” és „invázió” szavak használatát a munkatársak között.

Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője nem tagadta az e-mail létezését, elmondta azonban, hogy ez „nem tekinthető hivatalos politikának”., és nincsenek tiltott szavak Ukrajnával kapcsolatban a személyzet számára.

„Azt a téves benyomást szerettem volna tisztázni, hogy az ENSZ munkatársait arra kérték, kerüljék el bizonyos szavak használatát az ukrajnai helyzet leírásakor. Egyszerűen nem arról van szó, hogy az ENSZ alkalmazottak valamilyen globális utasítást kaptak volna arra nézve, hogy ne használják a »háború« vagy »invázió« szavakat a helyzet leírásakor” – mondta Dujarric.

It is simply not the case that staff have been instructed not to use words like “war” and “invasion” to describe the situation. In fact, on Monday, the head of political affairs @DicarloRosemary
tweeted this: https://t.co/V6cCTl2YDx

— UN Spokesperson (@UN_Spokesperson) March 8, 2022

A brit kormány fontolóra vette könnyű légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának – mondta szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter.

A kormány ugyancsak szerdán törvénytervezetet nyújtott be, amelynek értelmében bűncselekménynek minősülne orosz repülőgépek berepülése a brit légtérbe, illetve leszállásuk brit területen.

Wallace a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: Nagy-Britannia eddig 3615 könnyű páncéltörő fegyvert szállított Ukrajnába, és hamarosan kis mennyiségű Javelin páncéltörő rakétát is átad az ukrán haderőnek.

A brit védelmi miniszter szerint London megvizsgálja STARStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek szállításának lehetőségét is.

Wallace hangsúlyozta: ezek az eszközök beleillenek a védelmi célú fegyverrendszerek kategóriájába, és a brit kormány e szállítmányokat úgy méretezi, hogy ne jelentsenek stratégiai léptékű eszkalációt.

MTI