Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz hírügynökségek jelentéséből kiderül, hogy az orosz csapatok eddig 2911 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg, valamint az orosz hírvédelmi minisztérium szóvivője, Igor Konaszenkov megerősítette, miszerint Mariupol több városnegyedét is az ellenőrzésük alá vonták.

Szergej Csemezov, az orosz vezető egyik szövetségese úgy véli, a különleges katonai művelet „sikeresen megakadályozott” egy potenciális Oroszország elleni támadást, emellett biztos benne, hogy az oroszok fognak „győztesen kikerülni” a Nyugat által bevezetett szankciókból – írta a Sky News.

Vlagyimir Putyin többször hangoztatta, hogy a különleges művelet „elengedhetetlen az orosz biztonság fenntartásához”, miután az USA kiterjesztette a NATO katonai szövetségét az Oroszországgal határos országokra, valamint támogatta a nyugatbarát kijevi vezetőket.

Az északkelet-ukrajnai Szumi városát több légicsapás is érte, a legfrissebb jelentések szerint pedig a csapásokban legalább 21 civil életét vesztette, köztük pedig két gyermek is volt.

Az alábbi drónfelvételeket március 8-án készítették az északkelet-ukrajnai Szumiban, melyeken látszik, hogy milyen súlyos csapások érték a várost, és mekkora pusztítást okoztak az orosz légicsapások, ám főként a megsemmisített orosz tankokat lehet megtekinteni.

Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO „Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy „az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából. Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta honfitársainak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz.

Hozzátette, hogy az EJEB mindig is kiegészítő intézmény volt, azaz „további instancia” a jogvédelemben. Támogatásáról biztosította az orosz alkotmánybíróságot, amely bejelentette kilépését az Alkotmánybíróságok Európai Szövetségéből, „a szövetség tevékenységének szélsőséges átpolitizáltságára” hivatkozva.

Klisasz úgy vélekedett, hogy az ET-ből történő kilépés nem érinti hátrányosan az oroszokat, mert szerinte az ország normái számos területen magasabbak, mint amelyeket a szervezet dokumentumai előírnak.

Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.

Az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.

Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett.

A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére.

A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét.

Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt.

(MTI)

Ebből kifolyólag többen jelezték, hogy megnövekedett az ukrán atomerőmű körül a radioaktív szivárgás veszélye, ugyanakkor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) azt mondta, hogy egyelőre nincs súlyos hatása ennek a biztonságra.

Oroszország nem meglepő módon tagadta, hogy ők bármit is csináltak volna és az ukrán hadsereg vádolta azzal, hogy megtámadták az elektromos hálózatot. A keresztvádolás közepette azonban nagy a tétje annak, hogy Csernobil biztosítva legyen.

A BelTA hírügynökség beszámolója alapján a Sky News közölte, hogy Alekszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke arra utasított fehérorosz specialistákat, hogy biztosítsák a Csernobili Atomerőmű áramellátását.

Nem véletlen, hogy Lukasenka is közbelépett, mivel a csernobili erőmű közvetlenül az ukrán-belorusz határnál helyezkedik el és Fehéroroszországot is érintett az 1986-ban bekövetkezett nukleáris katasztrófa.

Az orosz hadsereg már nem először hozza a szívbajt a világra, ugyanis Ukrajna és Európa legnagyobb atomerőművére, a Zaporizzsja Atomerőműre is rátámadtak, amelynek az egyik épületét rakétatámadás érte.