Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Számos forrás mellett a Sky News is most már arról számolt be, hogy Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyértelműen utalt arra, hogy létrejöhet egy találkozó Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között.

Egyelőre nincs hivatalos angol leirat a Kreml részéről Peszkov nyilatkozatára vonatkozóan, ezért jelen pillanatban nem lehet biztosat kijelenteni. A Sky is megjegyzi, hogy egyelőre csak több helyi tudósító erősítette meg a biztató nyilatkozatot.

A tudósítók állítása szerint ugyanis Peszkov arra utalt, hogy „lehetséges” vagy „nem kizárható”, hogy sor kerülhet egy Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozóra. A brit csatorna szerint nem mindegy a megfogalmazás, jelen helyzetben a két kifejezés között is jelentős különbség van.

A szkeptikusok pedig rögtön meg is jegyezték, hogy a Kreml rendkívül inkonzisztens a kommunikációját illetően és már nem egy alkalommal történt meg, hogy nem tartották a korábbi ígéreteiket és a szavukat.

Ennek ellenére azonban ha igazak az értesülések, akkor diplomáciai fronton ez lehet a legjelentősebb fejlemény az elmúlt idők során, Vlagyimir Putyin ugyanis eddig kategorikusan elutasította, hogy tárgyaljon az ukrán elnökkel.

Amennyiben sikerül a találkozót lebonyolítani, az sorsdöntő lehet: vége lehet az inváziónak, rosszabb esetben tovább eszkalálódhat a feszültség. A hírek ígéretesek, már csak a hivatalos megerősítést kell várni a Kremltől.

A Financial Times beszámolója szerint ugyanis a NATO a legnagyobb hadgyakorlatát fogja tartani a Hidegháború vége óta, amelyen 30 ezer nyugati katona fog részt venni. A gyakorlatokat Norvégiában fogják tartani, egy hónapon keresztül.

A csütörtökön kezdődő hadgyakorlatokon olyan országok szárazföldi, légi és tengeri csapatai fognak részt venni, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. Arról nincs pontos információ, hogy mennyi magyar katona fog ezen részt venni, de mivel NATO-s gyakorlat, ezért feltehetően lesznek magyar csapatok is.

A hadgyakorlatokat Norvégia több pontján, illetve az Atlanti óceánon, az Északi-tengeren és a Norvég-tengeren fogják tartani – tudta meg a brit lap. Finnország és Svédország, amelyek nem NATO-tagállamok, szintén részt fognak venni.

„Amikor egy NATO-val szomszédos ország háborúban áll, annak hatása van egész Európa biztonságára. Norvégiára nézve nincs fokozott fenyegetés, már régóta tervezzük ezt a gyakorlatot, ami szigorúan védelmi gyakorlat” – fogalmazott Yngve Odlo, a hadgyakorlatot koordináló norvég tábornok.

A hadgyakorlatot tudatosan az orosz-norvég határtól a lehető legmesszebb fogják tartani, a legközelebbi akció két sarkköri városnál, Narviknál és Harstadnál lesznek, amelyek 470 kilométerre vannak a határtól.

Odlo jelezte, hogy Oroszország értesítették már novemberben a hadgyakorlatról, sőt, még meg is hívták az orosz csapatokat a gyakorlatra, azonban elutasították a meghívást, de megköszönték, hogy gondoltak rájuk.

Odlo hozzátette, hogy továbbra is nyitva áll a meghívás, Oroszországon áll vagy bukik, hogy csatlakoznak-e. Az elmúlt hetek során már elkezdtek érkezni a nyugati csapatok Norvégiába, így kezdetét vehette a hadgyakorlat csütörtökön.

Olekszij Rezsnyikov védelmi miniszter állítása szerint ugyanis az orosz hadsereg immáron több ukrán civilt gyilkolt meg az invázió kezdete óta, mint katonát – idézte a Reuters. „Azt akarom, hogy ezt nem csak Kijevben, hanem az egész világon tudják”.

Rezsnyikov azonban nem számolt be pontos adatokról, amelyekre támasztja ezen kijelentését, ugyanis rendkívül eltérő számok látnak napvilágot a két oldal katonai veszteségéről, valamint a civil áldozatok pontos számáról.

Az ENSZ emberi jogi szervezete például arról számolt be, hogy március 9-ig 549 civil vesztette életét és további 957 megsebesült, miközben Mariupol polgármestere arról beszélt, hogy csak a városban már 1207 ember vesztette életét a konfliktus kitörése óta.

A katonai veszteségeket is lehetetlen pontosan belőni, az ukránok állítása szerint például 12 ezernél is több orosz katonát öltek meg, ami nem tűnik reálisnak, amerikai becslések szerint például 3-6 ezer orosz katona eshetett el.

Szintén amerikai becslés volt korábban, hogy az ukrán hadsereg tagjai és önkéntesek közül 2-4 ezren vesztették életüket, amely így szintén jóval többnek tűnik, mint a civil áldozatok száma. Rezsnyikov nyilatkozata viszont arra jó volt, hogy rámutasson a magas számú civil halottra az invázió kezdete óta.

A magas számú civil halottat pedig szándékos orosz támadások is okozzák, ugyanis hiába állítja Oroszország, hogy csak katonai célpontokat lőnek, nem egyszer fordult elő, hogy lakott területre lőttek. A legutóbbi, felháborodást keltő eset az volt, hogy egy mariupoli gyermekkórházat és szülészetet bombáztak le.