Dollár
429,75 Ft
Euró
421,24 Ft
Font
477,30 Ft
Bitcoin
19,361 $

Vlagyimir Putyin aláírta, jóváhagyta

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Vlagyimir Putyin aláírta, jóváhagyta

Tovább

Oroszország továbbra is előszeretettel veti be az iráni „kamikaze” drónokat

Tovább

Kiderült, hová kerülnek a most behívott orosz katonák

Tovább

Marija Zaharova: „mindenki egyetért abban, hogy az USA túl messzire ment”

Tovább

Hatalmas összeget utal át az USA Lengyelországnak védelemfejlesztésre

Tovább
2022.09.29 - 21:04
Agytröszt: az oroszok “közelgő vereséggel” nézhetnek szembe Donyeckben

Egy amerikai agytröszt orosz jelentésekre hivatkozva jelentett arról csütörtökön, hogy az orosz erők “közelgő vereséggel” nézhetnek szembe a kulcsfontosságú Lyman városában.

Az Institute for the Study of War orosz jelentésekre hivatkozva arról írt csütörtöki jelentésében, hogy az orosz erők “közelgő vereséggel” nézhetnek szembe a kulcsfontosságú donyecki Lyman városában, miután az ukrán katonák ismét ellentámadásba lendültek az ország keleti részén.

Az amerikai agytröszt jelentésében az orosz jelentésekre és blogbejegyzésekre hivatkozva írja, hogy az ukrán erők több falut is visszafoglaltak az északkeleti Lyman városának környékén, mintegy 160 kilométerre Harkovtól, Ukrajna második legnagyobb városától.

A jelentés szerint több orosz katonai blogger is arról írt szerdán, hogy “fokozott aggodalommal” figyelik, ahogy az ukrán erők egyre csak nyomulnak előre Lymannál, “ami arra utal, hogy az orosz erők ezen a területen közelgő vereséggel nézhetnek szembe”.

Mint ismert, az oroszok még május elején szállták meg Lymant, egy kulcsfontosságú vasúti csomópontot, az intézet pedig úgy véli, ha sikerülne legyőzni az oroszokat Lymannál, úgy az ukrán csapatok számára lehetőség nyílna arra, hogy támadásokat intézzenek az orosz állások ellen Luhanszk régió mentén.

Az agytröszt jelentése valószínűsíti, hogy az oroszok nem fognak írni az ukránokkal, ez pedig “nagy mértékben hatással lesz az észak-donyecki és a nyugat-luhanszki területen lévő orosz csoportosulásra”, ennek okán pedig több orosz állást is megsemmisíthetnek az ukrán erők.

Az intézet hangsúlyozta, a további orosz veszteségek nyilvánvalóan negatív hatással lennének a morálra, rámutatva, hogy az orosz hatóságok továbbra is “újonnan mozgósított és alulképzett” újoncokat küldenek a “különböző egységek súlyosan leépült maradványainak” megerősítésére.

Tovább
2022.09.29 - 19:46
Felmérés: az oroszok fele szorong Putyin mozgósítási bejelentése óta

Egy friss felmérés eredményei szerint az orosz állampolgárok több mint fele érez félelmet és szorongást azóta, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a részleges mozgósítást Oroszországban.

A független Levada Központ szeptember 22-28. között végzett felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szorongást, félelmet és/vagy rettegést érez, mióta Putyin bejelentette, hogy akár 300 ezer tartalékost is behívhatnak, hogy aztán Ukrajnába küldjék őket harcolni.

A Guardian által szemlézett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 13 százalékát düh kerítette hatalmába a bejelentés hallatára, míg a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy “büszkeséget érez” Oroszország iránt, amiért Putyin behívja a tartalékosokat a háborúba.

Eközben a BBC munkatársa arról jelentett, hogy Putyin mozgósítási parancsát követően hirtelen ellepték Moszkva utcáit az óriásplakátok, melyek “Oroszország hőseinek” tiszteletét hirdetik. A helyszínen fotók is készültek:

Tovább
2022.09.29 - 19:32
Moszkva megvédi azokat a területeket, amelyekről népszavazással döntöttek

Az oroszok természetesen a Krímet is magukénak tekintik, Antonov szerint ebben semmi agresszív dolog nincs, hiszen az Egyesült Államok is pont így cselekedne. 

Az amerikai politikusok tévednek, ha azt gondolják, hogy Oroszország nem fogja megvédeni a Krímet vagy a hozzá esetleg csatlakozó területeket – jelentette ki Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete a National Interest című amerikai magazin honlapján szerdán megjelent cikkében.

„Mi nem fenyegetünk senkit. De megerősítjük, hogy – ahogy Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én mondta – Oroszország kész megvédeni szuverenitását, területi integritását és népünket minden fegyverrendszerünkkel, amellyel rendelkezünk” – hangsúlyozta. 

„Mi olyan agresszív ebben a nyilatkozatban? Mi az elfogadhatatlan? Az Egyesült Államok nem tenné ugyanezt, ha egzisztenciális fenyegetéssel nézne szembe?” – tette fel a kérdést.

„Szeretném hozzátenni, hogy egyes amerikai politikusok tévhitben élnek, ha azt gondolják, hogy a területünk megvédésére való készségünk nem vonatkozik a Krímre vagy azokra a területekre, amelyek a népakarat szabad kinyilvánítása alapján Oroszország részévé válhatnak” – idézi a TASZSZ

A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságokban, valamint a Herszon és a Zaporozsjei terület felszabadított részein szeptember 23-27. között tartották meg az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazásokat, mind a négy régióban túlnyomó többséggel döntöttek Oroszország mellett. 

Közben Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Washington nem fog lemondani arról, hogy Ukrajna a népszavazások után nyugati fegyvereket használjon a DPR és az LPR, valamint a Herszon és Zaporozsjei terület ellen.

Tovább
2022.09.29 - 18:47
200 ezren hagyhatták el Oroszországot, amióta Putyin bejelentette a mozgósítást 

Az elvándorlás mértékét azonban nehéz meghatározni, mivel Oroszországnak 14 országgal van határa, Kínától és Észak-Koreától a balti államokig, és nem minden kormány ad ki rendszeresen adatokat a migrációról.

Legalább 200 ezer orosz hagyta el az országot a héten, amióta Vlagyimir Putyin elnök részleges katonai mozgósítást jelentett be az ország Ukrajnával vívott háborújában bekövetkezett sorozatos kudarcok után – derül ki az Oroszország szomszédai által szolgáltatott adatokból.

A mozgósítás akár 300 ezer civilt is bevonhat a katonai szolgálatba, az orosz tisztviselők szerint mintegy 25 millió felnőtt, sorozásra jogosult személyből, ami arra utal, hogy a távozások, bár szokatlanok, nem biztos, hogy megakadályozzák a Kremlt abban, hogy elérje sorozási céljait.

A közösségi médiafelületeken közzétett videókon hosszú autósorok közeledtek a határellenőrző pontokhoz olyan országokban, mint Mongólia, Kazahsztán, Grúzia és Finnország.

Az elvándorlás mértékét azonban nehéz meghatározni, mivel Oroszországnak 14 országgal van határa, Kínától és Észak-Koreától a balti államokig, és nem minden kormány ad ki rendszeresen adatokat a migrációról.

A kazahsztáni kormány kedden közölte, hogy az elmúlt héten 98 ezer orosz lépett be az országba, Grúzia belügyminisztere pedig azt mondta, hogy több mint 53 ezren léptek át az országba Oroszországból szeptember 21-e, a mozgósítás bejelentése óta.

A napi szám ezekben a napokban mintegy 10 ezerre emelkedett a szokásos, 5-6 ezer körüli szintről.

Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex közleményében azt írta, hogy a vasárnapig tartó héten közel 66 ezer orosz állampolgár lépett be az Unió területére, ami 30 százalékkal több, mint az előző héten.

Tovább
2022.09.29 - 08:00
Szijjártó szerint már a globális biztonság forog kockán

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is aggodalommal figyeli az eseményeket, és hangsúlyozta, azonnali tűzszünetre, valamint béketárgyalásokra lenne szükség.

Jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság 3. miniszteri szintű ülésén Bangkokban.

Szijjártó Péter a beszédét rögzítő, a Facebookon csütörtökön megosztott videóban hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború folyamatosan eszkalálódik, miközben a világnak más kihívásokkal is szembe kell néznie.

A háború kockázatot jelent fizikailag, az energia- és az élelmiszerellátás szempontjából, valamint pénzügyileg is – tette hozzá. Éppen ezért szerintem ki kell jelenti, hogy a dolgok rossz irányba tartanak, és azzal szembesülünk, hogy a több évtizednyi erőfeszítéseink veszélybe kerülhetnek – fogalmazott Szijjártó Péter.

A tárcavezető rámutatott: azt az országot képviseli, amelyik Ukrajna közvetlen szomszédja, vagyis a magyarok a háború közvetlen közelében élnek, így a háború hatásait is első kézből tapasztalják.

Hozzátette, ugyanakkor a háború hatásai nem ismernek határokat, ezért az ázsiai és a csendes-óceáni térség is megszenvedi a háború következményeit. A miniszter kijelentette, a megoldás a béke lenne, ezért Magyarország folyamatosan az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások előmozdításán dolgozik.

Ha eljönne a béke, akkor kontrollálni tudnánk az inflációt, az irracionálisan emelkedő energiaárakat és vissza tudnánk állítani az élelmiszerellátás biztonságát is globális szinten – emelte ki Szijjártó Péter.

Közölte, hogy Magyarország minden olyan döntést támogat, amely közelebb hozza a békét, de nem fogja támogatni azokat, amelyek meghosszabbítják a háborút. Szólt arról is, hogy az ázsiai régióval való kapcsolat további erősítése a kölcsönös tisztelet alapjaira helyezve elengedhetetlen. Európa és Ázsia kooperációja hozzásegítene minket ahhoz, hogy a háborús helyzet negatív hatásait enyhíteni tudjuk – értékelt.

Megjegyezte, hogy ha nem tudják helyreállítani a kereskedelmi folyamatokat, az ellátási láncot Európa és Ázsia között, akkor nem lehet elkerülni az európai recessziót. Éppen ezért szeretnénk felszólítani az ENSZ-t arra, hogy az európai és az ázsiai szállítási útvonalak zökkenőmentességét biztosítsa és helyezze vissza a szabadkereskedelem alapjaira a két kontinens kapcsolatait – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

(MTI)

Tovább