Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
Az orosz hatóságok jelentették be, hogy egy orosz katona megtagadta, hogy Oroszországért harcoljon Ukrajnában, ezért bebörtönözték.
A Sky News az orosz hatóságok közlése nyomán számolt be arról, hogy egy 24 éves orosz katona nem volt hajlandó Ukrajnában harcolni Oroszországért, ezért öt év börtönre ítélték a fiatal férfit.
A baskíriai régió bíróságainak sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a most 24 éves Marsel Kandarov 2022 májusában nem jelentkezett szolgálatra, mivel „nem akart részt venni a különleges katonai műveletben”.
Miután a fiatal férfi is megkapta a behívót, elbújt a hatóságok elől, ám szeptemberben megtalálták, és katonai bíróság elé állították.
A bíróság közlése szerint megállapította, hogy Kandarov több mint egy hónapig rejtőzködött a hatóságok elől, és nem volt hajlandó teljesíteni a kormány által számára is elrendelt katonai szolgálatot Ukrajnában.
Mint ismert, a kezdeti tagadás után Putyin szeptember végén bejelentette, hogy 300 ezer tartalékost küldenek Ukrajnába a részleges mozgósítás keretében, s bár azóta a Kreml közlése alapján a célszám teljesült, sajtóértesülések szerint újabb mozgósításra készülhetnek.
Andrej Kartapolov szerint mindezt a sorkötelezettség alsó, 18 éves korhatárának megváltoztatása nélkül is meg lehetne oldani.
A BBC orosz szolgálatának hírei szerint egy volt orosz védelmi miniszterhelyettes arról tett javaslatot, hogy az ország 27-ről 30 évre emelje a sorkötelezettségi korhatárt az idei tavaszi sorozás idején.
Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője itt azt is elmondta, hogy mindezt a sorkötelezettség alsó, 18 éves korhatárának megváltoztatása nélkül is meg lehetne valósítani – írta a The Guardian.
Tavaly Szergej Sojgu védelmi miniszter javasolta a sorozási korhatárok megváltoztatását, a felső határt 30 évre emelve, azonban ő az alsó korhatárt is megemelte volna, mégpedig 21 évre.
A jelentésből az is kiderül, hogy Kartapolov feltehetőleg egy átmeneti lehetőségről beszél, amelyben egyelőre nem emelik az alsó határt, majd kiemelték, hogy a módosítást még nem hagyták jóvá, ezáltal nem is vezették be.
A Kreml szóvivője egyetlen mondattal lerendezte, hogy miért nevezték ki a vezérkari főnököt az egyesített hadseregcsoport parancsnokává.
Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” feladatainak bővülése miatt nevezték ki Valerij Geraszimov vezérkari főnököt az egyesített hadseregcsoport parancsnokává – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
„A védelmi minisztérium (Geraszimov kinevezését) az előttünk álló feladatok nagyságrendjének bővülésével magyarázta. Ehhez nincs mit hozzátennem” – mondta a Kreml szóvivője.
A Kreml szerint szükséges volt a kinevezés
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán nevezte ki Geraszimov hadseregtábornokot az egyesített haderőcsoport parancsnokává. Helyetteseinek Szergej Szurovikin hadseregtábornokot, a légi- és űrerők főparancsnokot, Oleg Szaljukov hadseregtábornokot, a szárazföldi erők főparancsnokát és Alekszej Kim vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettesét tette meg.
A moszkvai katonai tárca indoklása szerint a „különleges hadművelet” parancsnoki szintjének megemelése azzal is összefügg, hogy szorosabb együttműködést kell létrehozni a haderőnemek között, valamint javítani kell a háttértámogatás minden típusának minőségét, és a haderőcsoportok irányításának hatékonyságát is.
Peszkov leszögezte, hogy a „hadművelet” minden korábban kitűzött célja, köztük a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság „felszabadítása” a 2014-es határok között továbbra is érvényben marad. Méltatta az orosz fegyveres erők Szoledarnál tanúsított hősiességét, de megjegyezte, hogy az offenzívában „a fő munka” még hátravan.
Tovább emelhetik a sorkötelezettségi korhatárt
Közölte, hogy Moszkva kész lenne megvizsgálni annak a két brit állampolgárnak az ügyét, akinek Szoledar környékén nyoma veszett, de ilyen felkérés London részéról nem érkezett.
Az orosz külügyminisztérium egyébként csütörtökön további 36 brit állampolgárnak tiltotta meg az oroszországi beutazást az ukrajnai háborúval kapcsolatban tanúsított, Moszkva által oroszellenesnek minősített megatartása miatt. Az érintettek között vannak miniszterek, biztonsági szervek képviselői és újságírók.
Kérdésre válaszolva Peszkov kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elvileg támogatja a sorkötelezettségi korhatár emelésének ötletét, a témával kapcsolatos részletek ismertetését ugyanakkor a védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.
(MTI)
Dimitrij Szavvin, a Lettországban szerkesztett konzervatív Russian Harbin hírportál egyik szerzője arról írt hosszan, hogy a tavalyi egyik legjelentősebb eseménye az volt, hogy Oroszország több tekintetben is vereséget szenvedett Ukrajna ellen.
Szavvin a Harbinon megjelent véleménycikkében kifejtette, hogy ez a vereség részben Ukrajna hősies ellenállása, részben az orosz beképzeltség miatt történt, azonban van egy további, rendkívül fontos szempont.
Szavvin szerint ugyanis azért is került ilyen helyzetbe Oroszország, mert nem volt hajlandó csökkenteni a veszteségeit azzal, hogy gyors győzelmet hirdessen még márciusban. Erre pedig alapos okuk lehetett volna.
A szerző szerint akkor kellett volna ezt megtenni, amikor a Donbasszban előreléptek, valamint létre tudták hozni a Krímhez a szárazföldi hidat: amennyiben ekkor visszahúzódnak a február 24. előtti határokhoz, akkor Putyin győzelmet tudott volna hirdetni és nem szenvedett volna ilyen vereséget.
Mint írta, akkor még a Nyugat nem szabott ki ilyen szintű szankciókat, mint amelyek most hatályban vannak, illetve még nem volt ennyire eldöntött kérdés, hogy jelentős mennyiségű fegyverrel támogatják Ukrajnát.
Az ukrán hatóságok ráadásul arról tettek tanúbizonyságot, hogy azt a helyzetet el is tudták volna fogadni, legalább átmenetileg. Ehelyett Putyin azt gondolta, tovább tudja emelni a tétet és még nagyobb győzelmet tud aratni.
Azóta viszont tudjuk, hogy ez totális félreértés volt: a Nyugat Ukrajna mögött áll, Ukrajna pedig nem fogja elfogadni a február 24. előtti határait. Az orosz hadseregről bebizonyosodott, hogy nem kell tőlük rettegni, Moszkva pedig egyre mélyebben függ Pekingtől.
Szavvin jelezte, hogy a Kreml egyértelmű választás előtt áll: vagy minél hamarabb kivonul Ukrajnából, vagy tovább emeli a katonai jelenlétét annak reményében, hogy meg tudja változtatni a jelenlegi helyzetet.
A Kreml egyelőre nem választott, ugyanis egyértelműen látszik, hogy fél elhagyni a háború, mint ahogyan a Szovjetunió Afganisztán lerohanását követően, ugyanis nagyon rettegnek attól, hogy egy „új peresztrojkát” kell akkor indítani.
Szavvin szerint a Kreml ilyen jellegű semmilyen megközelítése, ami Putyin alatt klasszikussá vált, nem fog működni és vissza fog ütni rájuk – nemcsak nemzetközileg, hanem Oroszországon belül is, a saját rezsimjére veszélyesen.
Oroszország potenciálisan Kína második Észak-Koreájává válhat, amiből semmi hasznuk nem származna és csak tovább osztaná meg az elitet. Az, hogy Putyin nem Oroszország céljait szolgálja, már egyértelművé vált, de most már az is erősen úgy tűnik, hogy a saját érdekeit sem képviseli megfelelően.
Szavvin szerint minden túlzás nélkül állítható, hogy Ukrajnában 2023-ban a világ sorsa fog eldőlni: furcsa paradoxon, de Ukrajna gyors győzelme nemcsak saját maga, de Oroszország számára is a legjobb kimenetel lenne.
„Amennyiben Ukrajna nyer és visszakapja a 2013-as határait, megteremtődnek a feltételek a politikai normalizálódásra. Állami egység lehet, egy peresztrojka szerű mesterséges liberalizálás és bele kerülnének azon országok csoportjába, akik ellenzik Kína agresszivitását”
Szavvin szerint ennek az alternatívája, hogy olyan helyzet alakul ki, mint Észak- és Dél-Korea között: Oroszország nemzetközi szankciók hatálya alatt elszigetelt lesz és mindössze egy vazallusa lesz Kínának, mint Phenjan.
A brit hadsereg egykori főnöke szerint az Egyesült Királyság által az ukrán erőknek felajánlott 12 harckocsi inkább „jelképes”, hiszen szerinte komolyabb változást nem fog hozni a fronton.
A Sky News jelentése szerint a brit hadsereg vezérkarának volt főnöke kijelentette, az Egyesült Királyság által az ukrán erőknek felajánlott 12 harckocsi nem fog jelentős változást hozni a háborúban, mivel ezek szerinte inkább „jelképes” segítséget jelentenek.
A lap elsők között értesült arról, hogy a brit kormány azt fontolgatja, Challenger 2 típusú harckocsikat küld az ukrán fegyveres erőknek, melyeket az orosz erők ellen használhatnának. Amennyiben pedig ez megvalósul, úgy az Egyesült Királyság lenne az első ország, mely nyugati gyártmányú harckocsikat küldene Ukrajnának.
Lord Dannatt csütörtök reggel úgy fogalmazott:
„Úgy tűnik, hogy a 12 túlságosan jelképes, és én azt javasolnám, hogy küldjünk inkább 25, 30, vagy akár 50 darabot is, ami már valódi különbséget jelentene.”
A továbbiakban kifejtette, véleménye szerint Oroszország „valamilyen offenzívát” indít majd Ukrajnában, vagy a tél végén, vagy valamikor tavasszal, éppen ezért úgy véli, Ukrajnának „egyre inkább” további támogatásra van szüksége a Nyugat részéről. Hozzátette:
„Ha úgy döntünk, hogy harckocsikat és gyalogsági harcjárműveket adunk nekik, akkor már elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy jelentős ellentámadást indíthassanak. Amennyiben pedig ezt képesek megtenni, úgy esély van arra, hogy éppenséggel döntő csapásokat mérjenek az oroszokra, de talán még az orosz katonák morálját is megtörhetik.”
Végezetül hangsúlyozta, meglátása szerint most valójában az a lényeg, hogy a Nyugatnak, az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak és Németországnak is segítséget kell nyújtania és támadó képességet kell biztosítaniuk az ukrán erők számára, hogy aztán hatékony ellentámadást indíthassanak, megtörjék az oroszokat és „ténylegesen megnyerjék ezt a háborút”.