Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Londonban világossá tette, hogy Magyarország nem küld katonákat és nem szállít fegyvereket Ukrajnába, sőt azt sem engedi, hogy a területén keresztül vigyenek fegyvereket közvetlenül az Oroszország által megtámadott államba – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott, hogy Londonban megtartották a visegrádi négyek (V4 – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) miniszterelnökeinek és Boris Johnson brit kormányfőnek a csúcstalálkozóját, majd a magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott a brit kormányfővel.

A repülőgépről leszállva a tárcavezető azt mondta, hogy álhírek jelentek meg az egyeztetésekről. Kiemelte, hogy a találkozók napirendjén szinte kizárólag az ukrajnai háború témái és a konfliktusból fakadó biztonsági kihívások szerepeltek. A visegrádi négyek egytől egyig a békében érdekeltek, segítséget is nyújtanak Ukrajnának, azonban mindegyikük másféleképpen.

A többi V4-es állam vagy fegyvert szállít, vagy átengedi a fegyverszállítmányokat, míg a magyar kormány az ország történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében nyújt segítséget, és kizárólag humanitárius segítséget ad – közölte Szijjártó Péter. A miniszter hangsúlyozta: elfogadják, hogy más államok eltérően gondolkodnak a kérdésről, de nekik a legfontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonságának megőrzése. A cél, hogy Magyarország ne keveredjen bele a konfliktusba – nyomatékosította, megjegyezve, hogy ezt Orbán Viktor kedden elmondta a partnereinek.

Szijjártó Péter hozzátette: azt is meg akarják akadályozni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát. A magyar kormány nem tud támogatni olyan szankciós intézkedéseket, amelyek veszélybe sodornák az ország energiaellátását – emelte ki. Ha nem érkezik orosz földgáz Magyarországra, akkor „nem lesz fűtés, nehéz helyzetbe kerül az ipar”, ha pedig nem épül tovább a Paksi Atomerőmű, akkor négyszeresükre nőnek a rezsiköltségek – sorolta. A miniszter közölte, hogy szerdán Szerbiába mennek tárgyalni.

(MTI)

Olekszandra Zsovtijuk sosem hitte volna, hogy három gyermekét arra kell majd tanítania, hogyan bújjanak el a bombák elől, majd hozzátette, hogy kifejezetten elszigetelve érzik magukat Ukrajna többi részétől, mivel az orosz katonák nem engedik őket át vagy ki a városból, illetve a segélyeket sem engedik be Herszonba.

Legidősebb gyermeke 7 éves, aki éjszaka gyakran felébred és sírva kérdezgeti, mikor lesz vége ennek az egésznek. A középső gyermeke kisebb, aki játéknak gondolja a történéseket, bár az édesanya ezt nem bánja, mert így abban bízik, hogy mindannyian be tudják tartani a szabályokat a túlélésük érdekében.

Zsovtijuk amiatt is aggódik, hogy milyen hatást gyakorol a háború a 18 hónapos kislányára, aki éjjelente rosszul van, gyakran sír, emellett folyton az édesanyja közelségét igényli, mintha érezné, hogy valami történni fog – derül ki a CNN World cikkéből.

Körbeaknázzák Európa legnagyobb atomerőművét az orosz és csecsen katonák

Legidősebb kislányának azt tanítja, hogy együtt erősnek kell lenniük, emellett hallgatnia kell rá, tehát ha arra kerül a sor és valami felrobban, fogja meg a húgát és maradjanak együtt, semmiféleképp se induljon az anyjuk keresésére. A megszállás óta a gyerekek a folyosón alszanak, amely a ház legbiztonságosabb részének számít, ha valami történne.

Herszon, a Fekete-tenger egyik öblénél fekvő kikötőváros, amelyet az orosz erők napokon át tartó heves bombázások és lövöldözés kíséretében foglaltak el szerdán. A város polgármestere, Igor Koljikajev azt mondta, hogy a 300 ezer lakosnak már nincs több fegyvere, amellyel harcba tudnának szállni az orosz csapatok ellen, emellett a város áram és víz nélkül maradt, kétségbeesett helyzetük következtében pedig nagy szükség van humanitárius segítségre.

A kórház vezetője saját és intézménye neve elhallgatását kérte, majd elmondta, hogy jelenleg nincsenek kismamák a klinikán, azonban több sebesült tartózkodik az intézményben, emellett mindenféle sürgős egészségügyi ellátást biztosítanak, amire csak szükség van.

A helyiek élelemért és gyógyszerekért is fordulnak a kórházhoz, a sebesültek és segítséget kérők száma viszont egyre nő, amellyel a személyzet egyelőre meg tud birkózni, a későbbiekben viszont nem biztos, hogy helyt tudnak állni, ha még több súlyos sérült érkezik – írta a CNN.

Nemrég egy ukrán nőt vesztettek el, aki orosz bombatámadás következtében sérült meg, emellett számos sebesülés határozottan súlyosnak minősül, amit mielőbb el kell látni. Azt is hozzátette, hogy a klinika igyekszik ellátni egyéb teendőit is, az invázió kezdete óta például 20 csecsemő született az intézményben, biztonságos körülmények között, szerencsére mindannyian jó egészségnek örvendenek.

„Már kétmillió ukrán vált háborús menekültté, Oroszország pedig folytatja az előrenyomulását, de annyi már most világos: Ukrajna inváziójára soha tekinthetnek majd győzelemként Putyinék.”

„Talán képesek lesznek bevenni egy-egy várost, de biztosan nem tudják majd megtartani az országot. De ha ma nem válaszolunk Putyin globális béke és stabilitás elleni támadására, akkor holnap még nagyobb ára lesz a szabadságnak” – mondta.

Biden elismerését fejezte ki az ukrán népnek a háborúval szembeni ellenállásáért: „Bátorságukkal, hazaszeretetükkel, dacos elszántságukkal inspirálják a világot. Putyin háborúja azonban óriási szenvedést és szükségtelen veszteségeket okozott nőknek, gyerekeknek, mindenkinek Ukrajnában – és hozzáteszem, az oroszoknak is” – számolt be az Egyesült Államok elnökének beszédéről a CNN.

Nyilatkozata előtt a képviselők állva tapsolva köszöntötték Volodimir Zelenszkij elnököt, aki videokapcsolaton keresztül szólal fel Ukrajnából – írta meg a Sky News.

Zelenszkij beszámolt a háború nehéz napjairól, kitérve azokra az ukrán családokra, akiknek légicsapások keserítik meg az életét. Ennek ellenére „folytatják a harcot, és nem tört meg minket az sem, amikor Oroszország követelte, hogy tegyük le a fegyvert” – tette hozzá.

Az ukrán elnök megemlítette az Európa legnagyobb atomerőműve elleni támadást is, és a NATO-val folytatott egyeztetését, mely nem úgy végződött, ahogy azt remélte. Zelenszkij szerint a szövetség „működése nem megfelelő”, amivel arra utalt, hogy nem sikerült megállapodni az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet bevezetéséről.

A mariupoli helyzetről szólva azt mondta: „Nem engednek be élelmet és vizet a városba, az emberek pedig pánikba estek„. Az ukrán elnök hozzátette, hogy eddig több mint 50 gyermek halt meg a konfliktusban.

Úgy véli, Ukrajna számára eddig az volt a kérdés, hogy lenni vagy nem lenni, „de 13 nap után most már határozott választ tudok adni, ez pedig az igen, lenni”.

„Nem adjuk fel, és nem fogunk veszíteni, a végsőkig harcolni fogunk, a tengeren és a levegőben, tovább fogunk küzdeni a földünkért az erdőkben, a mezőkön, a partokon, az utcákon, bármi áron”.

Hozzátette, hogy Ukrajna hálás az Egyesült Királyság segítségéért, és külön kiemelte Boris Johnson erőfeszítéseit, illetve arra kérte, hogy további szankciókkal növelje a nyomást Oroszországra, és ismerje el, mint „terrorista állam”.