Az európai országok a szabotázsakciók, a kibertámadások és a légtérsértések radikális emelkedésére figyelmeztetnek, miközben úgy látják, Moszkva jelenleg nem képes közvetlen katonai csapást mérni a NATO-ra. Az ENSZ Közgyűlésének szünetében nyilatkozó keleti és északi külügyminiszterek szerint Oroszország a burkolt akciókkal a nyugati egységet próbálja megbontani és Ukrajna támogatásának visszaszorítását akarja elérni.

Európa a szabotázsakciók és a légtérsértések gyors terjedésével néz szembe, amint azt a The Straits Times megírta. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak elmondta, Moszkva a megfélemlítés eszköztárával igyekszik elérni, hogy a Nyugat visszalépjen Kijev támogatásától.

A diplomata szerint Oroszország egyre nagyobb kockázatot vállal, ezért a szankciók szigorításával, különösen az orosz árnyékflotta és a hadiipar célba vételével kell fokozni a rá nehezedő nyomást. „Oroszország gazdasága az egyik leggyengébb pontja, ezért fokoznunk kell a rá nehezedő nyomást, hogy befejezze ezt a háborút” – fogalmazott az uniós főképviselő.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint ezek a cselekmények már jóval túlmutatnak a puszta fenyegetéseken. A politikus gyújtogatásokat, robbanásokat, drónbehatolásokat és cirkálórakéta-légtérsértést említett példaként, miközben a lengyel katonai parancsnokság közölte, egy orosz Mi-8-as helikopter is rövid időre berepült a lengyel légtérbe Kalinyingrád felől.

„A vadászgépeinket most szinte minden nap a magasba kell küldenünk, mert sosem lehet tudni, mikor érkezik olyan drón vagy rakéta, amelyet már nem hagyhatunk figyelmen kívül” – mondta a lengyel tárcavezető.

Románia külügyminisztere, Oana Toiu elmondta, a Duna és a Fekete-tenger menti ukrán infrastruktúrát ért csapások miatt több mint száz drón vagy dróndarab csapódott be az ország területén. Bukarest válaszul bezárta Oroszország konstancai konzulátusát, és diplomáciai téren egyeztet a szövetségeseivel. Noha nincs adat arra, hogy Oroszország közvetlenül Romániát vette volna célba, ez nem csökkenti Moszkva felelősségét az általa keltett kockázatokért.

Az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna tévesnek nevezte azokat a riasztó jóslatokat, amelyek szerint Oroszország közvetlen katonai támadást indítana a szövetség ellen. Értékelése szerint az orosz erők jelenleg annyira le vannak kötve az ukrajnai harcokban, hogy Oroszországnak egyszerűen nincs kapacitása aktív katonai agresszióra a NATO vagy az uniós tagállamok ellen.

„Ez a kampány elsősorban a félelemkeltésről szól, a konfliktus eszkalációjától való félelemre épít, hogy megosszon minket és szétverje az egységünket. A legfontosabb üzenetünk az, hogy ne hagyjuk Putyint a félelemmel játszani” – jelentette ki az észt politikus.

A litván külügyminiszter, Kestutis Budrys a szövetséges hírszerzési adatok alapján arra figyelmeztetett, Oroszország a kritikus infrastruktúrák elleni támadásokkal földrajzilag is igyekezhet kiterjeszteni a hibrid nyomást. A politikus rámutatott, hogy a tél közeledtével Moszkva a hideget is fegyverként használhatja az energiarendszerek elleni akciókkal.

A Kreml folyamatosan tagadja, hogy szabotázsakciókat hajtana végre a NATO-tagállamokban, az európai miniszterek azonban úgy vélik, a határozott fellépés és az elrettentés a legerősebb válasz az orosz lépésekre.