Dollár
421,91 Ft
Euró
408,07 Ft
Font
457,99 Ft
Bitcoin
19,195 $

Vészjósló nyilatkoztat: nehéz tél várhat Európára, Oroszország közben stabil marad

Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond, miután az Európai Unió küldöttsége megállapodást írt alá az unióba szállítandó izraeli és egyiptomi földgáz mennyiségének növeléséről Kairóban 2022. június 15-én. Az izraeli gáz Egyiptomon keresztül, cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában, hajón érkezik majd Európába. MTI/AP/Amr Nabil
not image

Takács Petra

2022. június 24. - 11:46

Egyre többen aggódnak a kialakult helyzet miatt, miközben az EU által között orosz szankciók igen kellemetlenül kezdik el érinteni az unióban élőket, és ez csak rosszabb lehet.

Várhatóan nehéz télre kell készülnie Európának, a gazdasági problémák megoldására közös európai válaszokat kell találni – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozójára érkezve.

“Ha ezen a nyáron nem készülünk közösen a télre, akkor nagy a veszélye annak, hogy ezen a télen komoly problémákkal kell szembenéznünk” – fogalmazott Alexander De Croo.

Emlékeztetett arra, hogy vannak EU-tagországok, melyek már intézkednek a gázhiány elkerülésére, azonban – hangsúlyozta – hatékonyan csak a közös cselekvés útján lehetséges kilábalni a nehéz időszakból.

“Nálunk már most is magas az infláció, és magasak az energiaárak” – fogalmazott. Közölte továbbá, hogy kormánya támogatja az energiahordozók közös beszerzésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, valamint az árak plafonjának megállapítását is. Véleménye szerint az Európai Bizottságnak kézbe kell vennie az ügyet, a tagállamok eltérő intézkedései ugyanis negatív hatással járhatnak.

Azzal összefüggésben, hogy Németország az energiafelhasználás lakossági csökkentését szorgalmazza, De Croo aggodalmának adott hangot, és azt mondta: ha a német kormány gázhiányra számít, annak rendkívüli hatása lesz nem csak Németországra, hanem a többi tagállamra nézve is.

 Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozó második napjára érkezve szintén  azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult válságra csak közös európai megoldás lehetséges. A kiutat egyebek mellett Európa energiafüggetlenségének biztosítása, a gazdasági szerkezet fejlesztése, a gazdaságosabb, szén-dioxid-kibocsátástól mentes rendszerek, valamint az energiahordozók új szállítási útvonalainak kiépítése jelentheti – mondta.

Arturs Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt mondta, mindenki megszenvedi az ukrajnai orosz háború hatásait, de nem szabad elfelejteni, hogy “egyedül Oroszország okozza a szenvedést”. Reményét fejezte ki, hogy a brüsszeli csúcstalálkozó eredményesen zárul, és “európai szinten is lehet tenni valamit az árak csökkentésére”. Ez véleménye szerint akár az energiahordozók közös megvásárlását is jelentheti közép- vagy hosszú távon.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök szükségesnek nevezte, hogy a tagállami vezetők gyorsan intézkedjenek az inflációval kapcsolatban, ugyanis – mint mondta – “az infláció hosszabb ideig velünk marad”. Véleménye szerint nagyon fontos a nemzeti megoldások áttekintése a képességek és a lehetőségek feltérképezésére.

(MTI)