Videón Orbán Viktor szatmárcsekei látogatása és beszéde
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szatmárcsekei látogatása alatt fontos beszédet is mondott.
Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4) a magyar kultúra napján, a Himnusz elkészültének kétszázadik évfordulóján tartott megemlékezésen Szatmárcsekén 2023. január 22-én. A kormányfő mellett balról Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára (b3). Balról L. Simon László, József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, jobbról Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher A miniszterelnök közölte: mindig ellenálltunk, „mindig megtaláltuk a saját élet ösvényeit”. Amikor nem lehetett nyíltan felírni a zászlóra, akkor is tudta mindenki, hogy „vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk”.
Kijelentette: ha van erény, amely kiérdemli a túlélés jutalmát, akkor az az önmagunkhoz való ragaszkodás. A kormányfő kiemelte: „ezért nem tudnak csapdába csalni ma sem azok a szirénhangok”, amelyek arra csábítanak, hogy „álljunk a történelem jó oldalára”.
Úgy fogalmazott, „ezért nem szédülünk bele az egyre véresebb háború örvényébe, ezért akarunk tűzszünetet, tárgyalásokat és békét”. A magyarok megtanulták, hogy a történelem jó és rossz oldalát azok a nagyhatalmak fogják meghatározni, amelyek utóbb felülkerekednek, és őket a legkevésbé sem érdekli, mi a jó, vagy mi a rossz a magyaroknak – mondta.
Magyarország valójában szigetország
Orbán Viktor szerint ezért „nekünk a legbonyolultabb és legnehezebb helyzetekben is a történelem magyar oldalán kell maradnunk”. A miniszterelnök azt mondta: bár minden irányból szárazföld veszi körül Magyarországot, valójában szigetország.
Ezeregyszáz éve a magyarok idejöttek, kijelölték szálláshelyüket idegenek között és szorításában. Náluk „méretesebbek” árnyékában berendezték államukat, és kialakították az élet magyar rendjét, amelyet tartunk azóta is, több mint ezeregyszáz éve.
„Beszéljük a mindenki más számára érthetetlen nyelvünket, írjuk a mások számára hozzáférhetetlen mélységű és magasságú irodalmunkat, és mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk az országot az európai hullámverésben” – emelte ki a kormányfő.
Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások
Orbán Viktor kijelentette: „mi mondjuk meg, ki jöhet be, ki maradhat itt; ki élhet velünk és ki nem, és mi akarjuk meghatározni azt is, hogyan kapcsolódhat össze az életünk a szomszédainkkal”.
„Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások”, és ezt a másságot a magyar kultúra adja – mondta a miniszterelnök. A kormányfő beszédében üdvözletét küldte a „pannon Veszprém városának”, amely mostantól Európa kulturális fővárosa, bizonyítva Antall József egykori miniszterelnök kijelentését, miszerint „magyarok vagyunk, tehát európaiak”.
A miniszterelnök rámutatott: a Himnusz üzenetét és mélyebb értelmét Lukács evangéliuma 21. fejezetének 28. sora világítja meg. Összetartozó sorok, mintha ugyanaz a szellem írta volna azokat: „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”, ezért „Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „mi vagyunk a magyarok, akik nem vagyunk, és nem is leszünk alávalóbbak más népeknél, és a magunk különleges mivoltában is vagyunk legalább olyan jó és tiszteletre méltó nép, mint bármely másik”. Minden más a Jóistenre tartozik – tette hozzá. Meglátjuk, hogy újabb kétszáz év múlva ki marad állva, és mely népeket rostál ki a „történelem ura” – zárta szavait a kormányfő.
(MTI)
