Egészen váratlan helyről kapott komoly dicséretet Orbán Viktor és Magyarország
Nem lehet azt mondani, hogy Ursula von der Leyen túl gyakran dicsérné az Orbán Viktor vezette magyar kormányt, de most megtette.
Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke (b-j) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
MTI/Purger TamásOrbán Viktor hosszasan beszélt Brüsszelben az elmúlt hónapokról, a soros elnökségről, az elért eredményekről. A kormányfő minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy az EU gazdasága is a lehető legjobb irányban haladjon tovább, illetve karácsonyi tűzszüneti javaslatot tettek le az asztalra Ukrajna és Oroszország kapcsán.
Az uniós magyar elnökség rendkívül aktív volt, melynek kapcsán Ursula von der Leyen, aki nyíltan kritikus Orbán Viktorral és a kormánnyal szemben, meglepő módon több dicséretet is megfogalmazott a kormányfőhöz.
„Az uniós magyar elnökség két politikai ciklus közötti átmenet idején zajlott, ami mindig kihívást jelent, mégis, sok eredményt hozott” Von der Leyen és a kormány kapcsolata nem túl idilli, számos vitát folytattak már egymással, főként a migráció kérdésében. Az ügy már ott tart, hogy a kormány jogi lépéseket tett a 200 millió eurós büntetés, és a napi 1 millió eurós kamat megfizetése miatt.
Az Európai Bizottság elnöke elégedetten nyilatkozott
Az Európai Bizottság elnöke elégedetten nyilatkozott Brüsszelben a magyar kormány munkájáról a soros elnökség kapcsán. Külön kiemelte azt a történelmi döntést, aminek részekén t Románia és Bulgária csatlakozott a schengeni övezethez. Hangsúlyozta, mindez jelentős előrelépést jelent Európa elmélyítésében.
Az Európai Bizottság elnöke az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón elmondta: a 15.-ik Oroszország elleni szankciós csomag elfogadásával és a G7-ek hitelkeretéről szóló megállapodással az elnökség továbbfejlesztette Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
Kiemelte továbbá, hogy az ambiciózus Budapesti Nyilatkozatban az egész unió egy célt fogalmazott meg: egy versenyképes Európát. „A nyilatkozat felvázolja azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk annak érdekében, hogy Európa továbbra is az üzleti élet elsődleges célpontja maradjon” – tette hozzá.
Több mérföldkő is született
Mint mondta, az uniós magyar elnökség Európát külsőleg is kibővítette, mivel „mérföldköveket” ért el Montenegró, Albánia és Szerbia uniós csatlakozási útján, továbbá november elején megszervezte az Európai Politikai Közösség nagyon sikeres csúcstalálkozóját Budapesten.
A bizottság elnöke beszámolt továbbá arról, hogy az uniós csúcs központi témája Ukrajna volt, hangsúlyozva, hogy 2025 döntő év lesz az ország számára. Felhívta a figyelmet, hogy három évvel az orosz invázió után Putyin tovább fokozza erőfeszítéseit, ezért Ukrajna támogatása erkölcsi és stratégiai kötelesség. Európa eddig közel 130 milliárd euróval segítette Ukrajnát, biztosítva gazdasági és pénzügyi stabilitását 2025 végéig. A G7-támogatásokkal és az ukrajnai eszközzel Ukrajna finanszírozási hiányának jelentős részét is sikerült fedezni, ami lehetővé teszi a katonai felszerelések beszerzését – emlékeztetett.
Felhívta a figyelmet, hogy az ukrajnai energiarendszer védelme továbbra is komoly kihívást jelent, mivel Oroszország folyamatosan támadja, ezért az energiaellátás javítása érdekében fokozni kell az összekapcsolhatóságot az EU hálózatával és decentralizálni az áramtermelést. A cél, hogy még a legsötétebb téli napokon is biztosított legyen az energiaellátás – emelte ki.
Ukrajna uniós csatlakozása is prioritás marad
Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajna uniós csatlakozása is prioritás marad. Ha az ország folytatja reformjait, jövő év elején megnyílhat az első csatlakozási tárgyalási fejezet és továbbiak következhetnek az év során.
A tanácskozáson a Közel-Kelet és Szíria helyzete is kiemelt téma volt. Von der Leyen szerint Bassár-el Aszad elnök bukása lehetőséget adhat a szíriai embereknek egy új életre, de egyelőre nem tudni, hogy az új vezetés képes lesz-e garantálni a területi integritást, a nemzeti egységet és a kisebbségek védelmét. Európa elkötelezett Szíria támogatása mellett, célja, hogy a hatalom a szíriai emberekhez kerüljön vissza – hangoztatta.
„Az új damaszkuszi vezetésnek valódi tettekkel kell majd bizonyítani ígéreteit, ezért lépésről lépésre történő kapcsolatkiépítést választunk” – tette hozzá. Kiemelte, hogy mivel a helyzet a Szíriában továbbra is nagyon ingatag, ezért fontos, hogy a szíriaiak visszatérése önkéntes, biztonságos és méltóságteljes legyen.
Az USA szerepe
A tanácskozás harmadik fő témája az Egyesült Államokkal és a világ többi részével fenntartott kapcsolatok voltak. Az elnök szerint egyetértés született arról, hogy kiemelt fontosságú az erős transzatlanti kapcsolatok megőrzése.
„A megválasztott elnökkel proaktívan fogunk együttműködni egy pozitív menetrend mentén. Ez különösen azért fontos, mert jelentős kereskedelmi partnerek vagyunk, és mélyen integrált piacokon és ellátási láncokon osztozunk” – jelentette ki.
Az elnök rámutatott, hogy közös érdek a globális gazdasági kihívások, például a kínai túlkapacitás kezelése. „Ugyanakkor különböző forgatókönyvekre is felkészülünk, és erős biztonsági partnerséget ápolunk, és régóta elkötelezettek vagyunk a transzatlanti béke és stabilitás mellett – húzta alá Ursula von der Leyen.
Liner/MTI
