Clouds
21 Budapest
Dollár
358,73 Ft
Euró
389,50 Ft
Font
443,57 Ft
Bitcoin
23,139 $
Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 2-án. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. MTI/Balogh Zoltán
Belföld

Takács Petra

Szerkesztő

A magyar miniszterelnök szerint most fordul komolyra a dolog, mivel kiderült, hogy Ukrajna kapcsán több olyan költség is van, melyek nagy terhet jelentenek az EU számára.

Ahogyan Orbán fogalmazott a Kossuth Rádióban, most fordul komolyra a dolog, ugyanis kiderült, a háborúnak nemcsak az a költsége van, hogy a Nyugat finanszírozza az ukrán hadsereget – fegyverrel, pénzzel és egyéb eszközökkel.

Soron kívül Több órára is kisüthet a nap kedden, ám éjszaka hózáporra is van kilátás

Emellett nemcsak az a költsége van, hogy amit most leromboltak, azt újra kell építeni, ráadásul a Nyugaton kívül Ukrajna aligha számíthat másra az újjáépítési költségek előteremtésekor. Orbán elárulta, kiderült, hogy van egy harmadik tétel is, ami pedig az ukrán állam működtetése.

Egyszerűen Ukrajna a háború miatt abba a helyzetbe került, hogy nem tudja saját magát működtetni. „Nem a hadseregről beszélek. Nem tudja kifizetni a nyugdíjat. Nem tudja kifizetni az állami alkalmazottak fizetését. Nem tudja fenntartani a közlekedését, az infrastruktúráját.”

Ukrajna saját erőből még csak működni sem tudna

Emiatt Ukrajna külső források nélkül nem tud működni, ami miatt az EU-hoz is fordult, hogy adjunk pénzt. „Ilyen egyszerűen és primitíven, adjunk pénzt!” Az EU-nak ez azt jelenti, hogy éves szinten 18 milliárd eurót kellene biztosítani Ukrajnának, hogy az egyáltalán működni tudjon.

Orbán azt mondta, a magyar kormány ezt elfogadja, de ha béke lenne, ez a kiadás sem lenne. Szerinte, ha az EU azon a vonalon haladt volna, amit korábban Magyarország ajánlott a békével, akkor ez az összeg nem lenne, vagy jelentősen kisebb lenne.

Hozzátette, minden nehéz gazdasági kérdés ellenére a magyar kormány belátja, Ukrajnát segíteni kell. „Az a kérdés, hogyan segítsük Ukrajnát.” Két javaslat van az asztalon, az egyik, hogy az uniós tagállamok költségvetését használják fel arra, hogy újabb hiteleket vegyenek fel közösen, és ebből adjanak pénzt.

Magyarország nem támogatja a közös hitelfelvételt

Magyarország ezt nem támogatja, mert Orbán nem akarja, hogy az EU eladósodjon, és ez nemcsak Ukrajnáéra értendő, mivel a kormány nem támogat olyan politikát, amin belül közösen vesznek fel hiteleket.

Ha ez így lenne, akkor szerinte ennek a következményeit még az unokáink is nyögni fogják, és nekünk kell visszafizetni azon országoknak a hiteleket, akik menet közben fizetésképtelenné váltak. Orbán megjegyezte, nem alacsony ezen jelöltek száma az EU-ban a következő 20 évet illetően, és már most vannak, akik eladósodtak, az ukrajnai támogatás nélkül is.

A magyar kormány inkább azt javasolja, hogy a segítséghez szükséges összeget osszák szét egymás között, minden ország súlyozva vállalja a maga részét, és saját költségvetésből ezt kétoldalú megállapodással adják oda Ukrajnának. „Mi csak ezt tudjuk támogatni, a másikat nem fogadjuk el, nem járulunk hozzá. Nélkülünk az nem is jön létre.”

A magyar állam már elkülönítette a pénzt, amit 2023-ban oda kellene adniuk Ukrajnának, és kétoldalú megállapodással oda is fogják adni, de semmilyen közös hitelfelvételhez nem járulnak hozzá.