Orbán beszéde Tusványoson: Fidesz-fröccs, kipróbált német ötletek és rendzavarás az elején, a világ mégis jobb hely
A miniszterelnök hosszú beszédet tartott Tusnádfürdőn, távolról indult.
Fotó:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) elõadást tart a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2022. július 23-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke (b) és Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j).
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher 
Orbán Viktor így kezdte a szónoklatát: jó okunk van Fidesz-fröccsöt inni, hiszen az 2/3–1/3. Azonban a Tusnádfürdői beszéde ennél sokkal mélyebb gondolatokat tartalmazott. (Amely beszéd kezdetét románok megpróbálták megzavarni azonban a miniszterelnök azt kérte, hogy olyan elegánsan bánjanak velük, mint a magyar rendőrök a hídon a narkósokkal.)
A miniszterelnök megemlítette, hogy 2019-ben, amikor utoljára járt Tusnádfürdőn, akkor nem láthatta előre sem a koronavírust, sem a háborút, de még azt sem, hogy 4-0-ra verjük meg az angolokat.
Sok-sok példát említett Orbán Viktor arra, hogy bár sokszor nem így látjuk, a világ sokkal jobb hely lett az elmúlt évtizedekben. Mégis a hírek tónusa egyre sötétebb, folyamatosan várjuk a világvégét, de a kérdés: lehetséges lenne-e, hogy az emberek milliói félre értik, hogy mi történik velük? Úgy véli, hogy mindennek az oka a nyugati életérzés: ugyanis a nyugati civilizáció cselekvőképessége és tekintélye fogyóban.
100 éve szellemi és demográfiai visszaszorulásáról volt szó, ma azonban gazdasági és hatalmi visszaszorulásról kell beszélni – a kínai, az indiai, az iszlám és az orosz ortodox civilizációk folyamatosan veszik át a nyugati technológiát, azonban az értékeket nem hajlandók. Sőt, a nyugati értékeket megalázónak érzik. (Ahogy sokan még a magyarok között is – értjük, hogy mi az ellenállás oka a nyugati értékterjesztéssel, demokráciaexporttal szemben).
De: a világ többi része rájöhetett, hogy csak így tud ellenállni a nyugati terjeszkedésnek, viszont ennek az az ára, hogy a Nyugat elvesztette az energiahordozók fölötti ellenőrzést – ma már ezeket Afrika, Kína és Ausztrália birtokolja. Vagyis: a Nyugat elveszíti az anyagcsatát – jegyezte meg a miniszterelnök.
Európa helyzete ezen belül különösen nehéz, ennek az oka az USA stratégiája. 2013 egy fontos év, azért, mert ekkor indult egy új technológia az amerikaiaknál, és új biztonságpolitikai doktrínát hirdettek meg, ebben pedig nem rejtették véka alá, hogy külpolitikai fegyverként használnák az energiát – pedig ők szoktak másokat vádolni ezzel.
Orbán Viktor szerint ez az oka annak, hogy sokkal könnyebben tudnak érvényt szerezni az akaratuknak a szankciós politikában is.
Az európai válasz azonban az volt, hogy „jenkit fogtunk, de nem ereszt”, ezért a német-orosz energiatengelyt próbálták megvédeni – ezt veri most szét a nemzetközi politika.
A németek a megújuló energiát is akarták erőltetni, de ez drága, ráadásul nem megy magától, csak brüsszeli nyomásra. Mint a legújabb javaslat: mindenkinek csökkentenie kell a gázfogyasztását. A miniszterelnök nem tudja, hogyan kényszeríti ki, bár a németeknek vannak erre korábbról már kipróbált ötleteik.
A világgal kapcsolatos negatív érzések ebből fakadnak: az energia már nincs a kezében. Ott van azonban a katonai érő és a tőke. A kérdés: mire lehet ezzel menni?
Orbán Viktornak megvannak a válaszai, és tudja, hogy nehéz évek elé nézünk, abban viszont biztos: 2030 körül fordulat következik be a világpolitikában.
