Orbán beszéde a Kossuth téren: „gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki”
Orbán Viktor beszédet mondott a Kossuth téren, melynek fő témája a szabadság, az egyetértés és a béke volt.
A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevõi megérkeznek a Kossuth térre, az állami díszünnepség helyszínére az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján, 2022. március 15-én.
MTI/Balogh Zoltán Legyen béke, szabadság és egyetértés – így mondták 1848-ban a márciusi ifjak -, és mindehhez ugyanarra a dologra van szükség: erőre – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-i díszünnepségen, a budapesti Kossuth téren kedden.
Beszédében a kormányfő kiemelte: „gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki, gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjába, gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába”.
A béke, a szabadság és az egyetértés az erős népek jutalma, övék a jólét, az önbizalom, a biztonság és a nyugodt élet – jelentette ki. Hozzátette: „a szél mindig az erősek vitorláját dagasztja”, az ő hajójuk mindig révbe ér, őket kedveli a szerencse, és ők mindig a talpukra esnek.
Hangsúlyozta: „erős országot akarunk, amely ugyan a természet törvényei szerint nem szakadhat ki a népek naprendszeréből, de mindig a saját tengelye körül forog, nem enged más bolygók vonzásának, és nem engedi, hogy idegen népek érdekei jelöljék ki a röppályáját”. Ehhez tekintélyt parancsoló erő kell, és „ezt az erőt gyűjtjük, ezt az erős Magyarországot építjük évről évre, ezt tesszük 12 éve” – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor kifejtette: ezért támogatják a családokat, „ezért hoztunk létre egymillió új munkahelyet, ezért adóztattuk meg a multikat, csökkentettük a rezsit, és ezért küldtük haza az IMF-et”. „Nem térített el bennünket se árvíz, se migráció, se világjárvány, és azt akarjuk, hogy ne térítsen el ettől se a háború, se a baloldal április 3-án” – hangoztatta a miniszterelnök.
A kormányfő hangsúlyozta: a magunk érdekeit nekünk kell képviselnünk higgadtan és bátran, a mi érdekünk pedig az, hogy ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában.
Emlékeztetett, hogy Ukrajnában, ahol kitört a háború, magyarok százezrei élnek, a katonáknak és rendőröknek pedig a déli határ mellett most már a keleti határunk biztonságát is fegyverrel kell garantálniuk.
Az ország minden idők legnagyobb humanitárius segélyprogramját működteti, közben pedig „itt dörömböl az ajtónkon a Nyugat-Európában már pusztító energiaválság” – tette hozzá.
(MTI)
