Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Partizánnak adott interjúban érintett több témát, köztük az orosz-ukrán háborút, melynek kapcsán úgy fogalmazott, teljesen átformálta Európa gazdasági kontextusát: szerinte beszélhetnénk a háború előtti időszakról is, ám meglátása szerint a globális koronavírus-járvány utáni időszakot nem lehet összehasonlítani a háború következményeivel.

Orbán rámutatott, jelenleg nincs olyan szankció, mely az orosz gázra vonatkozna, továbbra is csak a tervezés szintjén létezik a kérdés, ez pedig olyan hatást vált ki, melyben a piaci szereplők azt látják, hogy elfogadásra kerülhet a javaslat, így folyamatosan szűkül a kínálat is – ez pedig az árakat is felhajtja.

Az Index beszámolója szerint Orbán úgy véli, a legfontosabb hatás, mely az energiaárakat érte, hogy Brüsszel rálépett az energetikai szankciók útjára. Kijelentette, senki sem kérdőjelezi meg, hogy az energetikát fegyverként használják egy geopolitikai játszmában az oroszok és a nyugatiak is, s szerinte ennek a magyarok csak elszenvedői.

A szankciók szerinte a teljes energetikai szektorra hatást gyakorolnak, a hosszú távú szerződések egyik legkomolyabb hatása pedig, hogy az ellátás folyamatosan biztosított, így nem állnak fenn ellátási problémák.

EU, NATO és az Oroszországhoz való hozzáállás

Orbán vélekedése szerint Magyarország elköteleződése megkérdőjelezhetetlen a NATO-s és az uniós tagság ügyében, rámutatva, hogy az unió Európa közepén rendkívül fontos, ám szavai szerint „más lehetőségeket sem szabad kihagyni.

Szerinte a magyar kormány Oroszországgal pragmatikus kapcsolatban gondolkodott, nevezetesen, meg akarják menteni a kapcsolatot az energetikai területen, ám közlése szerint más tekintetben „teljesen egyértelmű, hogy ez nem tartható”.

Az inflációról csak röviden szólt, s megismételte, hogy a kormány „megvédi a rezsiárakat”, és meglátása szerint arányosan a legtöbb támogatást nyújtják az embereknek a rezsi tekintetében a többi országhoz képest.

A költségvetési kiadások befagyasztásáról úgy nyilatkozott, meglátása szerint ez legkésőbb az év végéig fog tartani, de nem tartja kizártnak, hogy még 1-2 hónapig érvényben lesz. Közlése szerint ezen intézkedés célja, hogy „az állam magán spóroljon” a nehéz helyzetben, ám arra a felvetésre, hogy ez az intézkedés az államcsőd előszele lehet-e, kijelentette, senki sem gondolhatja komolyan. Nem állhat elő az a helyzet, hogy be kell hívni az IMF-et – szögezte le.