Az ukrajnai háború tapasztalatai miatt Európa az olcsóbb és gyorsan gyártható rakétafegyverek felé fordult.
Az ukrajnai és közel-keleti háborús tapasztalatok rávilágítottak arra a tényre, hogy a modern fegyveres konfliktusok jóval gyorsabban felemésztik a rakétakészleteket, mint amilyen ütemben a védelmi ipar pótolni tudja azokat. Az európai hadseregek emiatt egyre inkább a csúcskategóriás, de méregdrága rendszerek mellett az olcsóbb, tömegesen gyártható rakéták és elfogóeszközök felé fordítják a figyelmüket.
A felhalmozott készletek véges voltára utalt Douglas Barrie, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzője is. Meglátása szerint akik úgy vélik, hogy elegendő cirkálórakétával rendelkeznek a raktáraikban, azok minden bizonnyal tévednek.
A védelmi szektor éveken át a méregdrága, de kis szériában készülő csúcsfegyverekre összpontosított a háborús léptékű tömegtermelés helyett. A szakértők szerint a nagy háborúkat a mennyiség döntheti el, nem pedig a csodafegyverek – írta a The Straits Times.
Olcsóbb eszközöket keresnek
Az európai kormányok most olyan alacsonyabb költségű eszközöket keresnek, amelyeket nagy számban lehet rendszerbe állítani a Lockheed Martin, az MBDA vagy a Rheinmetall meglévő fegyverei mellett. Egy új védelmi startup-nemzedék már kifejezetten a tömeggyártásra tervezett elfogórakéták fejlesztésében látja a jövőt.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A holland kormány júniusban hétszáz Ruta Block 2 típusú cirkálórakétát rendelt a Destinus nevű európai startuptól 250 millió euró értékben Ukrajna számára. Nagy-Britannia védelmi minisztériuma a Cambridge Aerospace céget bízta meg a Skyhammer elfogórendszerek első szerződéseivel.
Az észt fegyveres erők a Reutersnek nyilatkozva rámutattak arra, hogy az ukrajnai harctéri tapasztalatok tükrében kulcsfontosságúvá vált az olcsó, de hatékony fegyverrendszerek kifejlesztése.
Ukrajna jelenleg többszintű védelmi rendszert működtet az orosz dróntámadások elhárítására. A havonta beérkező több ezer távolági drón jelentős részét gépágyúkkal, elfogó drónokkal és elektronikai hadviseléssel semmisítik meg, így megőrzik a drága rakétákat a komolyabb fenyegetések ellen.
Nagyon sok pénzt spórolhatnak meg
A Cambridge Aerospace vezérigazgatója, Steven Barrett felidézte, hogy az orosz erők egyetlen éjszaka leforgása alatt akár 900 Shahed típusú drónt is bevethetnek. Véleménye szerint ezek megsemmisítése hagyományos elfogórakétákkal éjszakánként milliárdos költséget jelentene, amit egyetlen szövetséges állam sem tudna hosszabb távon finanszírozni.
A Frankenburg rakétacég műszaki igazgatója, Andreas Bappert szerint a jövőbeli rendszereknek a sikeres elfogás költségét a korábbi akár húszmillió euróról mindössze egymillió és kétmillió euró közötti tartományba kell leszorítaniuk. A ukrán Fire Point startup kevesebb mint 1 millió euróból építene ballisztikusrakéta-elfogót, ami töredéke az amerikai Patriot rendszerek árának. A cég vezérigazgatója, Iryna Terekh elmondta, hogy az évtizedes fejlesztési folyamatokat sűrítik össze, és céljuk, hogy 2027 közepére élesben is bemutassák a sikeres elfogást.
Bár a Lockheed Martin 2026-ban bemutatott egy alacsonyabb költségvetésű Patriot rakétát, annak tömegtermelése legkorábban 2028-ban indulhat el. Az új, olcsóbb eszközök többsége elsősorban a drónok és cirkálórakéták ellen készült, így nem helyettesítik, hanem kiegészítik a meglévő csúcskategóriás légvédelmet.
A Cambridge Aerospace
A befektetők egyre nagyobb összegekkel támogatják a termelés felpörgetését célzó ipari vállalkozásokat. A Cambridge Aerospace augusztusban 300 millió dolláros tőkebevonást hajtott végre, míg a Destinus a Rheinmetall céggel kötött közös vállalati megállapodást a gyártási kapacitás bővítésére.
A Destinus alapítója, Mikhail Kokorich megállapította, hogy Európa számára nem a technológia hiánya jelenti a legnagyobb kihívást. Meglátása szerint a fő feladat az ipari kapacitás megteremtése, vagyis a rendszerek olyan léptékű gyártása és pótlása, amelyet a modern konfliktusok megkövetelnek.
A Cambridge Aerospace 2027 első negyedévének végére havi 2500 elfogórakéta gyártását célozza meg, míg a Frankenburg napi 100 rakéta előállítását tervezi. Kusti Salm, a Frankenburg vezérigazgatója rámutatott arra, hogy önmagában a tömegtermelési képesség is elrettentő erővel bírhat az ellenfelekkel szemben.