Hogyan merülhetett fel a nyári időszámítás ötlete? Milyen gazdasági és életmódbeli előnyökkel és hátrányokkal jár az óraátállítás, illetve van-e bármilyen negatív hatása az egészségünkre? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni cikkünkben.

Soron kívül Történelmi pillanat, Magyarországra érkezik Kína elnöke

EU-s viták az óraátállítás kapcsán

A múltban az európai országok eltérő nyári időszámítást alkalmaztak, ami megnehezítette a közlekedés, a kommunikáció és más határokon átnyúló tevékenységek összehangolását. Az Európai Bizottság ezért 1981-ben irányelveket bocsátott ki, amelyekben előírta a tagállamoknak, hogy a nyári időszámítás kezdő és befejező időpontját harmonizálják, ami végül 1996-ban történt meg.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban – Izland kivételével – március utolsó vasárnapján kezdődött a nyári időszámítás, és október negyedik vasárnapján állították vissza az órákat a normál időre.

2015-ben és 2016-ban az Európai Parlament képviselői javaslatokat tettek a nyári időszámítás eltörlésére. Az Európai Bizottság azonban akkor nem terjesztette elő a javaslatokat megfontolásra, mondván, hogy nem talált meggyőző bizonyítékot a változtatás mellett, és a tagállamok véleménye megoszlott. 2017-ben a finn és a litván parlament megszavazta azokat a javaslatokat, amelyek arra szólították fel az EU-t, hogy vizsgálja felül a nyári időszámítás kérdését.

2018. október 29-én az uniós közlekedési miniszterek nem hivatalos találkozóján kiderült, hogy számos tagállam nem támogatja az irreálisnak nevezett menetrendet, ezért annak bevezetését 2021-re halasztották.

2019. március 4-én az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága 23 szavazattal 11 ellenében jóváhagyta a Bizottság javaslatát. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében a kezdési időpontot legkorábban 2021-re kellett volna halasztani, továbbá a Bizottságnak biztosítania kellett volna, hogy az országok téli vagy nyári időszámítás fenntartására vonatkozó döntései összehangoltak legyenek.

2019. március 26-án az Európai Parlament teljes egészében megerősítette a határozatot, amelyet ezt követően az Európai Unió Tanácsának is jóvá kellett hagynia, ám ezt egyelőre még nem láttuk. Az irányelvtervezet szerint a tagállamok választhattak volna, hogy maradnak-e a jelenlegi nyári időszámításuknál (ebben az esetben az utolsó átállásra 2021 márciusának utolsó vasárnapján került volna sor) vagy a jelenlegi normál időszámításnál (amely 2021 októberének utolsó vasárnapjától lépett volna véglegesen hatályba).

Az Európai Unió Tanácsa 2021 decemberéig nem erősítette meg a döntést, ehelyett felkérte a Bizottságot, hogy végezzen részletes hatásvizsgálatot. A Bizottság szerint a tagállamok feladata, hogy közös álláspontot találjanak, melynek eredményeképpen a kérdésben való előrehaladás azóta gyakorlatilag megrekedt.

Az óraátállítás negatívumai

A időszámítások váltakozásának vannak egyértelmű támogatói, de határozott ellenzői is. Azt kell mondanunk, hogy nem sok pozitívumot találni, míg a negatívumok gyakorlatilag robbanásszerűen megnőttek az elmúlt években.

Mivel a napfény szervezetünk egyik legfőbb éltető eleme, nem meglepő, hogy az óraátállítás megzavarja a természetes cirkadián ritmust, ezért a nyári időszámítás hasonló hatással lehet a belső óránkra, mint a jetlag, amelyet akkor tapasztalunk, amikor egy másik időzónába utazunk.

Bár a nyári időszámítás kevésbé okoz olyan mértékű zavarokat alvási szokásainkban, mint például az Atlanti-óceánon való átutazás, a hatása nem teljesen elhanyagolható, például a Michigani Állami Egyetem kutatása szerint az amerikaiak 40 perccel kevesebbet alszanak a nyári időszámítás kezdetét követő első néhány éjszakán.

Az Economics Letters című folyóiratban közzétett 2014-es német tanulmány közvetlen kapcsolatot mutat ki a nyári időszámítás és a közérzet változása között. Kutatók bebizonyították, hogy az önmagunkkal való elégedettség jelentősen romlik a nyári időszámításra való átállás után, a hatás pedig a teljes munkaidőben dolgozóknál sokkal szembetűnőbb.

2008-ban a Sleep and Biological Rhythms című folyóiratban megjelent ausztrál tanulmány eredményei alapján kiderült, a nyári időszámítás az öngyilkosságok arányának növekedésével is összefüggésbe hozható. Az 1971 és 2001 közötti öngyilkossági adatok vizsgálata után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy különösen a férfi öngyilkosságok száma emelkedik a nyári időszámítás kezdete után.

Szívroham, stroke és balesetek az óraátállítás tükrében

Tudósok szerint a nyári időszámítás növelheti a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát. Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség 2018-as felméréseiből kiderült, a nyári időszámítás a szívroham magasabb kockázatával jár. Egy Svédországban végzett kutatásból megtudhattuk, a nyári időszámításra történő átállást követő három napban átlagosan 6,7 százalékkal magasabb a szívroham rizikója, míg más tanulmányok közel 10 százalékos kockázatnövekedést említenek.

Egy másik, az Open Heart című folyóiratban 2014-ben közzétett tanulmány szerint 24 százalékkal több ember kap szívrohamot a nyári időszámítás kezdetét követő első hétfőn, mint az év többi hétfőjén, miközben a nyári időszámítás utáni kedden 21 százalékkal csökkent a szívinfarktusok száma.

Az időeltolódás a munkával kapcsolatos sérülésekre is hatással van, ám ezek elsősorban a fizikai dolgozókat érintik. A Journal of Applied Psychology című szakfolyóiratban közzétett 2009-es tanulmány – amely a Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Intézet bányasérülésekre vonatkozó adatain alapult – kimutatta, hogy a munkahelyi sérülések előfordulása és súlyossága a nyári időszámítás utáni első hétfőn jelentősen megnőtt.

Austin C. Smith, a Miami Egyetem üzleti karának adjunktusa 2014-es tanulmányában a nyári időszámítás és a halálos kimenetelű közlekedési balesetek közötti lehetséges kapcsolatot vizsgálta. Megállapította, hogy a halálos közúti incidensek száma 6,3 százalékkal megemelkedett az időszámítás megváltoztatását követő hat napban.

A nyári időszámítás további hátrányai

A nyári időszámítás utáni hétfőt gyakran hívják „álmos hétfőnek”, mivel sokak számára az év egyik legrövidebb éjszakájáról van szó. Az óraátállítást követő héten megfigyelhető az úgynevezett „cyber-loafing” jelenség, amikor az irodai dolgozók fáradtságuk miatt idejüket munka helyett internetezésre pazarolják.

Till Roenneberg német kronobiológus, aki a szervezet világossághoz és sötétséghez való viszonyát tanulmányozza, elmondta, az emberi cirkadián ritmus nem képes alkalmazkodni önmagától a nyári időszámításhoz:

„Ennek az a következménye, hogy a lakosság többségének drasztikusan csökken a munkabíró képessége és terhelhetősége, romlik az életminősége, megnő a betegségekre való fogékonysága, és egyszerűen elfárad.”

William F. Shughart II, a Utah Állami Egyetem közgazdásza a jelenség gazdasági vonzatát említette: pusztán az órák átállítása 1,7 milliárd dollárnyi elvesztett pénzbe kerül az amerikaiaknak. Elmondása szerint az állampolgárok egyenként körülbelül tíz percet töltenek azzal, hogy átállítják az óramutatókat, és a különböző eszközök kijelzőit babrálják, amivel rengeteg időt pazarolnak – ezt sokkal hasznosabb dolgokra is fordíthatnának.

A Lost-Hour Economic Index szerint az órák előreállítása összesen 434 millió dolláros költséget ró az amerikai gazdaságra; ez a szám magában foglalja az egészségügyi problémákat, a csökkent termelékenységet és a munkahelyi sérüléseket.

A nyári időszámítás előnyei

Hogy túllépjünk a negatívumokon, nézzük meg a nyári időszámítás előnyeit: az estébe nyúló nappali világosság például növeli a járművezetés biztonságát, csökkenti a balesetek számát és a gyalogosok elütésének kockázatát.

Jennifer Doleac és Nicholas Sanders közgazdászok megállapították, hogy az időszámítás megváltoztatása után a rablások nappal összességében mintegy 7 százalékkal, este pedig akár 27 százalékkal is csökkenhetnek. Az estébe nyúló nappali fény révén biztonságban érezhetik magukat többek között a kocogók, a kutyát sétáltatók és a kint játszó gyermekek is.

A hosszabb nappalok a gazdaságnak szintén jót tesznek: több ember vásárol este, ami növeli a kiskereskedelmi forgalmat, ezenfelül többen ülnek volán mögé, ami hozzájárul az üzemanyagok fokozott értékesítéséhez.

A golfiparban a nyári időszámítás egy hónapja 200-400 millió dollárt hoz a konyhára, mivel meghosszabbítja az esti órákat, így a sportolók sokkal hosszabb ideig játszhatnak.

Ha tovább van világos, az emberek nagyobb valószínűséggel vesznek részt munka után szabadtéri tevékenységekben. Hendrik Wolff, a Simon Fraser Egyetem közgazdászprofesszora szerint a nyári időszámítás miatt az emberek többet mozognak a szabadban, és kevesebbet tévéznek, továbbá 3 százalékkal többen sportolnak azok is, akik egyébként bent maradnának.