Egy új dél-koreai kutatás szerint a nyálból kimutatható baktériumok jelenléte segíthet az emésztőrendszeri daganatok korai felismerésében.
A nyálban jelen lévő szájüregi mikrobák vizsgálata hatékony és lényegesen kevésbé kellemetlen módszert nyújthat az emésztőrendszeri daganatok kimutatására. A Yonsei Egyetem kutatói kimutatták, hogy a gyomor- és vastagbélrákban szenvedő betegeknél bizonyos szájüregi baktériumok jóval nagyobb arányban telepednek meg a bélrendszerben, mint az egészséges embereknél.
A tudósok 507 résztvevő nyál- és székletmintáját elemezték a kutatás során. A vizsgálatban 77 gyomordaganatos, 86 vastagbélrákos, valamint 215 anyagcsere-betegséggel, például magas vérnyomással vagy 2-es típusú cukorbetegséggel küzdő ember vett részt, akiket 129 egészséges személy adataival hasonlítottak össze.
A minták genetikai szekvenálása során meghatározták a száj-széklet indexet, amely azt mutatja meg, hogy mekkora a szájüregben és a bélrendszerben közösen előforduló mikrobák aránya. A ScienceAlert tudósítása alapján közzétett Cell Host & Microbe folyóiratbeli tanulmány rávilágított, hogy ez a mutató kizárólag a daganatos betegeknél emelkedett meg jelentősen, míg az anyagcsere-zavarokkal élőknél nem tapasztaltak ilyen növekedést.
„A szájüreghez kapcsolódó mikrobafajok közül sok a bélrendszerben is jelen van, és képes ott elszaporodni. Ezek a megfigyelések vetették fel bennünk a kérdést, hogy a szájüregi mikrobák eltérő módon jutnak-e el és maradnak-e meg a daganatos betegek emésztőrendszerében” – mondta Jihyun Kim, a kutatás vezetője.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A szájüregi minták
Az eredmények szerint a szájüregi minták vizsgálata a vastagbélrák jeleinek kiszűrésében pontosabbnak bizonyult bizonyos jelenleg alkalmazott szűrőmódszereknél. A tünetmentes betegeknél gyakran használt székletvér-tesztek ugyanis magas tévedési aránnyal működnek, mivel nem minden daganatos polip vérzik, miközben a kimutatott vér más elváltozásokból is származhat.
„A szájüregi baktériumok jelenléte a daganatos betegek bélrendszerében nem volt teljesen váratlan. Arra viszont nem számítottunk, hogy a jelzés ennyire eltér a különböző betegségcsoportok között, és hogy csupán szájüregi mintákból is ilyen mértékben kimutatható” – fogalmazott Sun Ha Jee epidemiológus.
Egy egyszerű szájöblítéses minta beadása emellett jóval elfogadhatóbb a páciensek számára, mint a székletminták laboratóriumi kezelése és beküldése. „Figyelemreméltó volt, hogy a daganattal kapcsolatos információk kizárólag a szájüregi mintákból is kinyerhetők voltak. Bár a szájüregi baktériumváltozatoknak csak egy kis része volt kimutatható a bélben, az ezen jellemzők alapján épített modellek képesek voltak elkülöníteni a daganatos betegeket az egészséges egyénektől” – közölte Yong Chan Lee gasztroenterológus.
A klinikai alkalmazáshoz még további vizsgálatokra van szükség, mivel a szakemberek egyelőre nem tisztázták a pontos ok-okozati összefüggéseket. A jövőbeni kutatások célja annak kiderítése, hogy a szájüregi baktériumok maguk is hozzájárulnak-e a daganat kialakulásához, vagy a rákos elváltozás teszi könnyebbé a megtelepedésüket a bélrendszerben.