A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024. december 4. és 2024. december 20. között a Társadalomkutató Kft. közreműködésével készített egy kutatást arról, hogy nem a médiatermékek főtémája, politikai álláspontja, célcsoportja, esetleg közönségének demográfiai összetétele, hanem elsősorban azok típusa határozza meg a főbb csoportosulások kialakulását Magyarországon. A sajtóközlemény alapján az emberek tájékozódási forrásai ideológiai, pártpolitikai szempontból többszínűek, tájékozódási pontjaikat inkább a médiatípus határozza meg, és csupán elenyésző hányadukra jellemző, hogy egy-egy buborékból tájékozódnak.

A magyar lakosság hírfogyasztási szokásainak megismerését célzó kutatás a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó és az online hírportálok, vagyis a klasszikusnak számító hírforrások mellett kitért a közösségi oldalak, a videómegosztó platformok, a blogok, a fórumok, a podcastok és az influenszerek által gyártott tartalmakra mint információforrásokra is – magyarázzák. Egyúttal kiemelik: a hírfogyasztási források alapján szembetűnő a közösségi média és a televízió dominanciája, továbbá az új digitális platformok előretörése. A megkérdezett emberek többsége a közösségi oldalak valamelyikén (71%), illetve a televízión (69%) keresztül jut el a hírekhez.

Az online hírportálokat a tizenhat év feletti internetezők több mint fele (55%) használja rendszeres tájékozódásra – részletezik. Az NMHH felmérése által – melyből az Index szemlézett – megtudhattuk azt is, hogy a nyomtatott sajtó súlya jelentősen visszaesett: mindössze a válaszadók 11%-a jelölte meg mint rendszeres hírforrást. A különböző fogyasztói csoportok között a legmegosztóbb terület a magyar igazságszolgáltatásba és a politikusokba vetett bizalom, a saját élettel és egészséggel való elégedettség, hazánk gazdasági helyzete és a kormány munkája. Nincs megosztottság ugyanakkor a környezetvédelem, a háborútól, az MI térnyerésétől, valamint a globális felmelegedéstől való félelem terén – teszik hozzá.

Ebben a cikkben arról írtunk, hogy a tinédzserek fele úgy véli, a közösségi média ártalmas a korosztályukra. A megkérdezettek 45%-a állította, hogy túl sok időt tölt a közösségi médiában, 44% pedig azt, hogy csökkentette a közösségi médiában és az okostelefonjával töltött időt. A jelentés szerint a tinilányok közül valamivel többen mondták, hogy a közösségi média miatt kevesebbet alszanak, ami árt a hatékonyságuknak, a mentális egészségüknek és az önbizalmuknak. Ez az eredmény egyébként összhangban van egy korábbi kutatás megállapításaival is, miszerint a közösségi média és a depresszió közötti kapcsolat erősebb lehet a tinilányoknál, mint a fiúknál.