Egy friss felmérés szerint az elhunyt profi amerikaifutball-játékosok csaknem háromnegyede küzdött krónikus agyi elváltozással.
Közel egy évtizeddel azután, hogy megrázta a sportvilágot az amerikaifutball-játékosok agyi sérüléseiről szóló első sokkoló elemzés, a kutatóknak mostanra sikerült a korábbinál jóval pontosabb képet alkotniuk a veszély mértékéről. Egy új matematikai modell segítségével megállapították, hogy az elhunyt profi NFL-játékosok körülbelül 74,5 százalékánál volt jelen a krónikus traumás enkefalopátia, vagyis a CTE nevű degeneratív agybetegség.
A korábbi felmérések torzítottak lehettek, hiszen az agyukat tudományos célra felajánló sportolók jelentős része már életében is súlyos mentális vagy viselkedési tünetekkel küzdött. A ScienceAlert szerint egy 2017-ben megjelent átfogó tanulmányban az elemzett 111 mintából 110-ben ki ki mutatták a tüneteket, ami 99 százalékos arányt jelentett. Ez az eredmény azonban nem tükrözte a teljes népesség átlagát a regisztrációs torzítás miatt.
A mostani vizsgálatban a bostoni Boston Egyetem biostatisztikusa, Julia Gallini által vezetett kutatócsoport összekapcsolta a UNITE agybank adatait a National Death Index hivatalos halálozási nyilvántartásaival. A szakemberek kiszámították, hogy a kognitív panaszokkal élő játékosok nagyjából ötször nagyobb valószínűséggel ajánlották fel agyukat a tudománynak haláluk után.
Nagyon erősek a számok
A felhalmozott adatállomány és a finomított statisztikai modellezés révén a szakemberek meghatározták a 2008 és 2023 között elhunyt egykori játékosok valós kitettségét. Az így kapott 74,5 százalékos arány áttörést jelent a kutatásban, ám az amerikaifutball-közösség számára továbbra is kifejezetten riasztó adat.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A magas számok ellenére a megállapítások nem jelentik azt, hogy a volt profi sportolók háromnegyede törvényszerűen demenciával fog élni – hangsúlyozta Daniel Daneshvar, a Harvard Medical School idegtudósa, a tanulmány társszerzője.
„A klinikai gyakorlatban, különösen a középpontban tartó volt játékosok esetében, jelentős sikereket értünk el a kognitív tünetek, a mentális egészség és az életminőség javításában célzott kezelésekkel, valamint megelőző jellegű stratégiákkal. Bár az alapjául szolgáló elváltozást még nem tudjuk gyógyítani, a célunk az agy öregedési folyamatának lassítása és a mentális egészségben eltöltött élettartam meghosszabbítása” – fogalmazott a szakember.
A JAMA Network Open folyóiratban közzétett kutatás szerzői kiemelték, hogy a jövőben elengedhetetlen lesz a betegség előfordulási arányát az alacsonyabb szinteken, így a középiskolai és egyetemi bajnokságokban is felmérni. Emellett hangsúlyozták a folyamat biológiai mechanizmusainak és megelőzési lehetőségeinek részletesebb vizsgálatát is.



