A Nemzeti összetartozás napja: a felvidéki rendezvények lehetőséget adnak a közösségi érzés megélésére
Bárdos Gyula szerint bár az évforduló továbbra is gyászos, a közösség tagjainak találkozása és az összetartozás érzésének megélése lehetőséget ad arra, hogy abból erőt merítsenek a közösség tagjai.
Ipolynyék, 2022. május 19.
Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok elnöke, Hrubík Béla, a Csemadok elnökségi tagja, a kopjafa megalkotója, Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelõs fõosztályvezetõje és Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke (b-j) a Nemzeti Újrakezdés Emlékhely átadásán Ipolynyéken 2022. május 19-én.
MTI/Komka Péter A trianoni békediktátum évfordulójához 2010 óta másképpen tud hozzáállni a felvidéki magyarság – jelentette ki Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok elnöke a felvidéki Éberhardon, Apponyi Albert gróf végső nyughelyén, a nemzeti összetartozás napjának alkalmából tartott megemlékezésen szombaton.
A Csemadok elnöke elmondta: bár az elmúlt két év rányomta bélyegét a felvidéki magyarság és az ő szervezetük életére is, már érezhető, hogy a közösségi rendezvények iránt ismét nő az érdeklődés, ami biztató, hiszen ezek a rendezvények lehetőséget adnak a közösségi érzés, az összetartozás érzésének megélésére.
Kiemelte: a trianoni békediktátum évfordulójához 2010 óta másképpen tud hozzáállni a felvidéki magyarság is, mivel a nemzeti összetartozás napja lehetőséget ad annak tudatosítására, hogy felelőséggel tartozunk az elődeinknek, akiknek köszönhetően magyarok lehetünk a szülőföldünkön, és a következő generációknak is, akiknek viszont át kell adni az összetartozás érzését. „Ehhez fel kell idéznünk a múltat, de az emlékezés mellett lelkesíteni is kell, fel kell rázni a közösséget” – mondta Bárdos Gyula.
Hozzátette: bár az évforduló továbbra is gyászos, a közösség tagjainak találkozása és az összetartozás érzésének megélése lehetőséget ad arra, hogy abból erőt merítsenek a közösség tagjai. A rendezvényen Czimbalmosné Molnár Éva, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője kijelentette: az összetartozás olyan különleges kapcsolat, olyan egység, amelyért minden nap, újra és újra meg kell küzdenünk, utat és irányt kell mutatnunk. „Kortársainknak, fiataljainknak ugyanis csak akkor lesz fontos az együvé tartozás, ha az vonzó, derűs és örömteli is tud lenni” – mutatott rá.
A Pozsonyhoz közeli Éberhardon a Csemadok által szervezett megemlékezés az ilyen rendezvények sorában központinak számít. Az ökumenikus istentisztelettel összekötött megemlékezést hagyományosan a helyi kápolnában, a 176 éve született Apponyi Albert gróf végső nyughelyén tartják. A rendezvényen a helyi közösség mellett a felvidéki magyar politikai képviselet és társadalmi szervezetek is részt vettek. A központi rendezvény mellett a hétvégén a Felvidék több, magyarok lakta településén is tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
A Csallóköz központjának számító Dunaszerdahelyen például a Pázmaneum polgári társulás szervezésében szombaton este tartják a Trianoni gyertyagyújtás elnevezésű rendezvényt. Révkomáromban pedig délután rendezik meg az Összetartozás táncát, amely felett Forró Krisztián, a tavaly egységessé vált felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke vállalt védnökséget, és amelynek keretében mintegy ezer gyermek táncol egyszerre különböző helyszíneken, így adva tanújelét az összetartozás érzésének.
Forró Krisztián az évforduló kapcsán azt mondta: bár a sors úgy hozta, hogy 102 évvel ezelőtt országhatárokkal próbáltak éket verni a magyarok közé, bebizonyosodott, hogy a nemzet nem ismer országhatárokat, magyar nemzet csak egy van. Hangsúlyozta: a felvidéki magyaroknak is – bár lehetnek különböző világlátásúak – kell, hogy legyen egy közös céljuk, mégpedig az, hogy gyermekeik, unokáik magyarként tudjanak boldogulni a szülőföldjükön.
MTI
