Részletes cselekvési tervet mutatott be Németország a fosszilis energiahordozók 2045-ig történő teljes kivezetésére. Európa legnagyobb gazdasága mindössze a harmadik olyan állam a kontinensen Franciaország és Hollandia után, amely ilyen egyértelmű céldátumot tűzött ki a szénhidrogének elhagyására.

Noha a 2023-as COP28 klímacsúcson csaknem 200 ország kötelezte el magát a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése mellett, eddig csupán kevesen dolgoztak ki konkrét intézkedési csomagot. A német környezetvédelmi minisztérium közlése szerint a stratégia alappillérét a megújuló energiaforrások bővítése, az elektromos járművek elterjedése, valamint az Európai Unió szén-dioxid-kereskedelmi rendszerének szigorúbb alkalmazása adja.

A The Straits Times cikkéből kiderül, hogy a német környezetvédelmi miniszter az ENSZ Közgyűlésén beszélt az intézkedések szükségességéről, rámutatva a közel-keleti feszültségek és az energiaárak közötti közvetlen kapcsolatra.

„Nemcsak a világban tapasztalható szélsőséges időjárási események mutatják meg, mennyire sürgősen kell többet tennünk a klímavédelemért. Ha a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet határozza meg, hogy az emberek kifizethetik-e a napi munkába járást, az nincs rendjén” – fogalmazott Carsten Schneider.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A bejelentett ütemterv ugyanakkor azonnali bírálatokat váltott ki a zöldszervezetek képviselőiből. Fentje Jacobsen, a WWF klímapolitikai tanácsadója úgy véli, a stratégia nagyrészt a már meglévő intézkedéseket ismétli meg, és nem tartalmaz valóban új ötleteket vagy érdemi plusz vállalásokat.

A szakértő rámutatott arra is, hogy a német kormány a megújulók mellett a földgázra is komolyan támaszkodni kíván a jövőben. Katherina Reiche energiahivatalért is felelős miniszter új gázerőművek építését támogatja, amelyekkel az elektromos hálózat stabilitását igyekeznek fenntartani a szél- és napenergia ingadozó termelése mellett.